Between Twilight

Olvasói vélemények

Connie Post e versgyűjteményét a fájdalom és a ragyogás keveréke jellemzi, mélyen személyes és gyakran traumatikus élményekbe merülve. A művet dicsérik a hozzáférhetőségéért és az ügyes elbeszélő stílusáért, ami az érzelmi mélységeket az olvasókkal együttrezgésbe hozza.

A rendkívül hozzáférhető költészet, gyönyörűen ötvözi az elbeszélő és vallomásos elemeket, a felkavaró témákkal kiegyensúlyozott örömteli pillanatokat, a metaforikus bátorságot és az olvasókat inspiráló, átélhető tartalmat.

A versek potenciálisan kiváltó és fájdalmas témákat feszegetnek, ami egyes olvasók számára felkavaró lehet.

(5 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Connie Post legújabb könyve.

A Szürkület között-ben Post mélyen belemerül a mindennapi élet nehéz útjaiba, és ezeket keresztezi a múlt nehéz térképeivel. Vannak "atrocitások a testben", és sokféleképpen tántoroghat, bukhat vagy emelkedhet ki az ember "egy láthatatlan én árnyalatából". Post a szükséges igazságokat kutatja, azokat, amelyeket már nem tudunk elrejteni, amelyekhez túl sokáig ragaszkodtunk. Ezekben a versekben az olvasó jobban megérti Faulkner "a múlt soha nem múlt soha nem múlt, még csak nem is halott" mondását. A költő az evolúció, a betegség, a csillagászat, az emberiség, a testünkön belüli belső utazások elemeit oltja bele, és visszautazik az időben, "mielőtt az árnyékok először értették meg a fényt". Post versei beszivárognak a tudatalattinkba, és segítenek meglátni, hogyan lehet egy szoba "egyszerre sötét és irizáló".".

"A litániákhoz hasonlóan felépített, visszhangokból és refrénekből álló, az alkonyat tompa palettájával megvilágított versekben Connie Post Szürkület között megvilágítja a "testben való tartózkodás élményét, / amely ismeri a verés előtt levett öv / hangját... amely tudja, / hogyan kell elmenni...". / mint a katedrálisból távozó zene". Ez az őszinte hang, ez a száműzött hang olyan versekben szólal meg, amelyek imaként hatnak rám. Kegyelmet kérnek, nem annyira egy istenségtől, mint inkább a világtól, és ami a legfontosabb, önmagától." - Diane Seuss, a Pulitzer-díjas frank: szonettek szerzője.

"Connie Post szokatlan erejű szabadverseiben Connie Post a köztünk és a szenvedő világ közötti kapcsolatot keresi: az intimitás és az elidegenedés helyét, ahol egy magányos varjú repül romos házak fölött, 'míg a fű ég / a bűneink / megperzselt mezőin / keresztül.' A versek a szenvedés és a szenvedés helyét mutatják be. A klímaváltozás és a világjárványra való figyelmeztetések közepette a fájdalom, az élvezet, az étvágy és a betegség összeolvad és kiszélesíti a költő látomását: "egy másik asztalt fogsz elképzelni / egy másik történelmet / egy módot, hogy összehajtsd és összekeverd / a kis, felismerhetetlen életedet / egy olyan receptté, amit meg tudsz / érteni". Post öko-versei üdítően személyesek, tanúságtételek arról, hogy válság idején szükség van az igazság kimondására. A mélyen humánus és gyönyörűen megalkotott Szürkület között "egy olyan évszázad könyve, / amely soha nem látta magát égni", de egy költő könyve is, aki "saját csillagképeket alkot //... ahogy az égitestek // csendesen változtatják a galaxist, / mintha azt mondanák: "Itt vagyok.""" - Ned Balbo, a Cylburn Touch-Me-Nots szerzője.

"Connie Post Szürkület között az entrópia minden fogyatkozását elénk tárja: versek bántalmazásról, halálról, repülőgép-szerencsétlenségről, globális felmelegedésről, a vizsgálat gazdag teájáról, és arra hív, hogy 'tanuljuk meg szeretni a csontvázakat... azokat, akiknek hiányzik a foguk... azokat, akiket sírboltokban találnak. Itt, Pos hozzáértő kezében, a démonok, a kitartás és az érzelmi tartás fényes tánca." - Doug Ramspeck, az Évkönyvek könyve szerzője.

Költészet.