Immigration and Nationalism: Argentina and Chile, 1890-1914
"Koszosabb, mint a konstantinápolyi kutyák." "Emberi söpredék hullámai, amit más országok dobnak a partjainkra." Ilyen vitriolos gyalázkodások érték a huszadik század elején a chilei és argentin bevándorlócsoportokat. Pedig alig huszonöt évvel korábban a bevándorlókat meleg fogadtatásban részesítették. Carl Solberg tanulmánya az első világháborút megelőző negyedszázadban bekövetkezett drámai szemléletváltásról szól. Részletesen megvizsgálja az őshonos írók és politikusok bevándorlásra adott válaszait, rámutatva az argentin és chilei helyzet közötti hasonlóságokra és jelentős különbségekre egyaránt.
Ahogy a bevándorláshoz való hozzáállás egyre nacionalistábbá vált, az európaiakat már nem úgy ábrázolták, mint takarékos, szorgalmas földművest vagy mint felsőbbrendű ízléssel és műveltséggel rendelkező értelmiségit. Ehelyett az újonnan érkezetteket általában felforgató elemnek tekintették, amely a hagyományos kreol társadalmi és kulturális értékeket akarja lerombolni. Olyan különböző kulturális jelenségeket, mint a tangó megjelenése és a spanyol nyelv állítólagos romlása, a bevándorlás demoralizáló hatásának tulajdonítottak.
Solberg elsősorban az első világháború előtti időszak íróitól merítve, a korabeli sajtó, folyóiratok, irodalom és drámairodalom vizsgálatával dokumentálja a nacionalizmus bizonyos formáinak felemelkedését Argentínában és Chilében. A tanulmányból levont következtetések nyilvánvalóan alkalmazhatóak más, a kisebbségi csoportok asszimilációjának problémáival küzdő országok helyzetére is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)