Értékelés:
Margaret Duda „Bevándorlóktól származom” című memoárja a költészetet és a fotográfiát ötvözi, hogy elmesélje egy magyar bevándorlók amerikai gyermekének családi történetét. A mű szívhez szóló, kiemeli a kulturális tapasztalatokat, a családi fotók jelentőségét és az örökséghez fűződő érzelmi kapcsolatokat.
Előnyök:⬤ Magával ragadó elbeszélő stílus
⬤ a bevándorló kultúra gazdag ábrázolása
⬤ a költészet és a családi fotók gyönyörű kombinációja
⬤ visszhangra talál a bevándorló hátterű olvasók körében
⬤ a kreativitást és a család fontosságát ünnepli
⬤ empátiát és csodálatot ébreszt a bevándorlók áldozatvállalása iránt.
Nem biztos, hogy a hagyományosabb vagy egyszerűbb történelmi elbeszélést kereső olvasóknak tetszeni fog; a személyes és családi fotókra való támaszkodás korlátozhatja a szélesebb történelmi kontextust.
(2 olvasói vélemény alapján)
I Come from Immigrants
Margaret Duda eleven és magával ragadó verseiben érezzük a gyertyák égését, a kávéfőzést, a töltött káposzta párolgását. Érezhető szeretettel és megbecsüléssel vállalja amerikai-magyar örökségét, amelyet a múlt pontos részleteinek mély emlékezete erősít. Elbűvöltek gyengéd történetei a bátor ősökről, akik segítettek neki abban, hogy anyává, nagymamává és költővé váljon, aki az ünnepléssel összefonódó elégiák gyönyörű hagyományában írja verseit.
-Andrea Potos, az Ő öröme lesz.
Szívszorító, szívmelengető és inspiráló Margaret Duda Bevándorlóktól származom című verseskötete három generáció epikus történelmi romantikus kalandja, mint a Titanic, amelyet Duda és férje éjszakáról éjszakára végignézett, miközben a férfi a rákkal küzdött. Duda ügyes mesemondóként életre kelti szereplőit, és úgy érezzük, mintha a mi életünk részei lennének. A "Gyászportré" című könyvben Duda így ír: Bergman karaktereihez hasonlóan gyászolják a koporsóban fekvő testet.
-Sharon Waller Knutson, a The Vultures Are Circling.
Az Egyesült Államokban született Duda Margitnak sikerült beengednie minket egy magyar emigráns család világába. A címadó versben megadja az alaphangot: Olyan magyaroktól származom, akik szinte mindent hátrahagytak, / hogy gyermekeiknek olyan esélyeket biztosítsanak, amelyekről csak álmodtak, / amikor Brémából New Yorkba tartó bevándorlóhajókra szálltak. Duda történetei megnevettetnek és megríkatnak. Anyátlan gyerekek, új amerikaiak tele reménnyel, bátorsággal és elszántsággal. Szeretet, amely erőssé teszi őket. Élvezni fogja ezt az utazást egy olyan életről, amelyben minden benne volt.
-Rose Mary Boehm, a Saudade szerzője.
Margaret Duda gyűjteménye megmutatja, hogy az elbeszélő költészet miként képes az öröm, a szépség, a bánat és a gyász mélységeinek feltárására. Úgy olvasható, mint egy novella, minden egyes verse, egy-egy apró gyöngyszem a múlt vagy a jelen életének egy-egy fejezetéből. Együtt sírtam Margarettel, amikor elmesélte édesanyjának Amerikába való feszült átmenetét. A legmeghatóbbak voltak számomra Margaret szavai a "Magányos túlélő" című versben, ahol három évig él. A befejező vers, a "Most már csak egy vízágy" minden bevándorló gyermeke számára világossá teszi azt a kapcsolatot, amelyet az óceán teremt a ma Amerikában élő ember és óvilági őseink között.
-Joan Leotta, a Tollak a kövön című könyv szerzője.
