Olvasói vélemények
Összegzés:Dermot Moran „Bevezetés a fenomenológiába” című könyve a fenomenológia átfogó és tudományos feltárása, amely kitér a fenomenológia főbb alakjaira és fogalmaira. A könyvet dicsérték a prózai világosságáért, a gazdag elemzéséért, valamint azért, hogy egyszerre szolgál bevezetésként és történeti referenciaként. Ugyanakkor kritika is érte a sűrű szakzsargon miatt, ami a művelt laikusok számára kevésbé hozzáférhetővé teszi, és felszínessé teszi azok számára, akik az eredeti szövegekkel való mélyebb foglalkozást keresik.
Előnyök:⬤ Világos és tömör írásmód, amely érthetőbbé teszi az összetett gondolatokat.
⬤ A fenomenológia kulcsfiguráinak mélyreható elemzése és tárgyalása.
⬤ Jó referencia kézikönyvként szolgál mind a kezdők, mind a haladók számára.
⬤ A fenomenológiai gondolkodás fejlődésének diakronikus elemzését nyújtja.
⬤ Hasznos bibliográfia és tárgymutató növeli a tudományos munkához való használhatóságát.
Hátrányok:⬤ A szakzsargon erős használata elidegenítheti a nem szakembereket és a művelt laikusokat.
⬤ Egyes kritikák az összetett szövegek felületes magyarázatát jelzik.
⬤ A filozófusok későbbi műveivel, különösen Sartre társadalmi/marxista írásaival való korlátozott foglalkozás.
⬤ Túlságosan összetett és sűrű lehet a témában járatlanok számára, és megköveteli az eredeti szövegekkel való előzetes foglalkozást.
(17 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Introduction to Phenomenology
Könyv tartalma:
Bevezetés a fenomenológiába kiváló és átfogó útmutató a fenomenológiához. Dermot Moran érthetően vizsgálja a fenomenológia kilenc meghatározó gondolkodójának hozzájárulását: Brentano, Husserl, Heidegger, Gadamer, Arendt, Levinas, Sartre, Merleau-Ponty és Derrida.
A világos és lebilincselő stílusban megírt Bevezetés a fenomenológiába a fenomenológiai mozgalom útját követi nyomon a husserli kezdetektől a Derrida általi átalakulásig. Ismerteti Heidegger és Sartre, a fenomenológia leghíresebb gondolkodói gondolkodását, és bemutatja és értékeli a fenomenológia néhány kevésbé ismert képviselőjének, például Levinasnak, Arendtnek és Gadamernek a sajátos használatát. A könyvben alaposan feltárul a fenomenológiának a huszadik századi filozófia alakulására gyakorolt óriási hatása.
E nélkülözhetetlen bevezetés mindazok számára, akik nem ismerik ezt a sokat emlegetett, de kevéssé értett gondolkodási iskolát. A szakkifejezések végig magyarázatot kapnak, és a szakzsargon kerülve van. Bevezetés a fenomenológiába minden olyan diák számára érdekes lesz, aki megbízható bevezetést keres az európai gondolkodás egyik kulcsfontosságú mozgalmába.
