Introduction to Criminological Theory, Penology and Crime Prevention
„Ez a könyv a kriminológia három kulcskérdését ötvözi: a kriminológiai elméletet, a büntetőjogot és a bűnmegelőzést. Így a könyv három alapvető kriminológiai szempontot tárgyal, nevezetesen: a bűnözői/deviáns viselkedés okainak magyarázatát, a deviánsokkal/bűnözőkkel való bánásmód folyamatának magyarázatát, valamint a bűnmegelőzés módjainak megfogalmazását. Ez a könyv nélkülözhetetlen a kriminológia és a büntető igazságszolgáltatás alap- és posztgraduális programjait végző kutatók és hallgatók számára. A könyv nélkülözhetetlen a biztonsági és büntetés-végrehajtási szakemberek, például rendőrök, büntetés-végrehajtási tisztek, pártfogó felügyelők és magánbiztonsági szereplők, valamint a bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó politikai döntéshozók számára is. A kriminológia területén egy ideje előadóként tapasztaltam, hogy a legtöbb hallgatónak milyen kihívásokkal kell szembenéznie a kriminológiai elmélet különböző eltérő aspektusainak, valamint a büntetőjog és a bűnmegelőzés egyéb kérdéseinek megértésében. Ez a nélkülözhetetlen könyv azonban logikusan, egyszerű nyelven mutatja be a kriminológiai elméleteket, a penológia és a bűnmegelőzés szempontjait, és bárki, aki elolvassa, könnyen megérti a benne foglalt különböző szempontokat. A megértést segítendő, minden fejezet végén a főbb témák összefoglalói és vitakérdések találhatók. A könyv nyolc fejezetből áll.
Az első, bevezető fejezet olyan kulcsfogalmakat magyaráz el, mint a kriminológia, a bűnözés, a deviancia, a büntető igazságszolgáltatás és a bűnügyi statisztikák. A fejezet egyebek mellett a kriminológia rövid történetét is ismerteti, és felvázolja a kriminológus szerepét. A másodiktól a hatodik fejezetig a kriminológiai elméleteket osztályok szerint tárgyalja: a második fejezet a kriminológia klasszikus és neoklasszikus iskoláját, a harmadik fejezet a kriminológia pozitivista iskoláját, a negyedik fejezet a társadalmi-strukturális elméleteket, az ötödik fejezet a társadalmi folyamatelméleteket, a hatodik fejezet pedig a kritikai elméleteket tárgyalja. A hetedik fejezet a fehérgalléros kriminológiával foglalkozik, és mivel a legtöbb úttörő kriminológus elsősorban az utcai bűnözéssel foglalkozott, a fejezet a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozik, amely még károsabb. A nyolcadik fejezet a penológiával foglalkozik, amely a büntetés és az elkövetőkkel való bánásmód tanulmányozását jelenti. Olyan területeket érint, mint a büntetés elméletei, a büntetési formák, a halálbüntetés, a helyreállító igazságszolgáltatás és a visszaesés. Végül a kilencedik fejezet a bűnözés ellenőrzésére és megelőzésére összpontosít. A fejezet a büntető igazságszolgáltatási folyamat két modelljének, a bűnözés-ellenőrzési modellnek és a tisztességes eljárás modelljének a vizsgálatával kezdődik. A fejezet nagy része ezután a bűnmegelőzéssel foglalkozik, amely magában foglal minden olyan intézkedést, amelynek célja a bűnözés tényleges szintjének és/vagy a bűnözéstől való félelem érzékelésének csökkentése.
A fejezet többek között foglalkozik a környezettervezésen keresztüli bűnmegelőzéssel, a szituációs bűnmegelőzéssel, a társadalmi fejlődésen keresztüli bűnmegelőzéssel, valamint a bűnmegelőzés különböző rendészeti stratégiáival.”