Bevezetés a radiokémiába

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Introduction to Radiochemistry

Könyv tartalma:

Bevezetés a radiokémiába Gerharf Friedlander által. ELŐSZÓ: Egyre több egyetem kínál radioaktivitásról szóló kurzusokat vegyészek számára. Nagyon valószínű, hogy sok tanár és hallgató ezeken a kurzusokon úgy érzi, mint mi, hogy eddig nem volt megfelelő tankönyv erre a célra. Létezik G. Hevesy és F. A. Paneth nagyon kitűnő Radioaktivitás kézikönyve, azonban a tudomány fejlődése a legutóbbi, 1938-as kiadás óta több volt, mint amire a szerzőknek egy évtized alatt számítaniuk kellett volna. Ráadásul a közelmúltban nem írtak a témáról egyetlen könyvet sem kifejezetten a kémikusok számára. Megpróbáltunk egy olyan tankönyvet készíteni, amely a radiokémia széles területének bevezető kurzusára alkalmas, graduális vagy felsőfokú egyetemi szinten, figyelembe véve azt a fizikai előképzettségi szintet, amellyel az ilyen szintű vegyészhallgatók általában rendelkeznek. Szeretnénk definíciókat adni a ma egyre gyakrabban hallható kifejezésekre, többek között a rádiókémiára, a magkémia, a nyomjelző kémiára és a sugárzási kémiára. Sajnos ezek némelyikének jelentése laboratóriumonként eltérő, és alig-alig használják tömören. Az egyik csoport a nukleáris kémia alatt a kémia és a nukleáris fizika összes egymásra vonatkozó alkalmazását érti, beleértve a stabil izotópos alkalmazásokat is.

A mi szemünkben azonban a magkémia az atommagok reakcióira és az így keletkező magfajok tulajdonságaira helyezi a hangsúlyt, ahogyan a szerves kémia is a szerves vegyületek reakcióival és tulajdonságaival foglalkozik. A nyomjelző kémiára úgy gondolunk, mint az izotópos nyomjelzők felhasználásával végzett kémiai vizsgálatok területére, beleértve a lényegében tiszta nyomjelzők rendkívül alacsony koncentrációjú vizsgálatát is. E könyv címében a radiokémia kifejezést úgy értettük, hogy az magában foglalja az imént leírt összes területet, de kizárja a stabil izotópos nyomjelzők alkalmazását. A sugárzáskémia, amelyet ez a szöveg nem tárgyal, a nukleáris és más hasonló sugárzások által kiváltott kémiai hatásokkal foglalkozik, és bár magában foglalja a radiokémia néhány jelenségét, valójában a fotokémiával áll szoros kapcsolatban. Talán helyénvaló néhány megjegyzés a témakörök bemutatásának sorrendjéhez. Úgy véljük, hogy a VI. fejezet utáni fejezetek sorrendje a logikus, az első öt fejezet anyagának bemutatási sorrendje sokkal inkább egyéni választás kérdése. A mi tervünk, amelyet igen tanulhatónak találtunk, az, hogy a történelmi hátteret a fogalmak és a terminológia rövid bevezetéseként használjuk, ez sokkal könnyebbé teszi a haladást a következő témakörökben.

Az V. fejezet tulajdonképpen logikusan az I. fejezet után következik, és az anyag elrendezésében semmi sem akadályozza meg, hogy ha úgy tetszik, ott vezessük be, de úgy érezzük, hogy hatékonyabb először további leíró információkat közölni az atommagokról és a magreakciókról, mint ezen a ponton szembesíteni a tanulót a növekedési és bomlási folyamatok mennyiségi kezelésével. Az e könyvben szereplő téma kidolgozása a radiokémiai bevezető kurzusból nőtt ki, amelyet először 1945 második felében a Los Alamos-i Egyetem informális tanszékén tartottak a szerzők, elsősorban G. F. G., Dr. R. W. Dodson és A. C. Wahl segítségével, és amelyet azóta minden évben egyikünk, J. W. K.... tartott a St. Louis-i Washington Egyetem kémiai tanszékén.