Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Kelsey Andrews számára a fémmel karcolt vancouveri égbolt a távolság jelképe az albertai Grande Prairie-ben lévő családi otthonától, ahol semmi más nem szakítja meg az eget, csak a Föld görbéje. Miközben a kis csodákkal teli, szomjas vidékről a kevesebb csodával teli, buja városképhez alkalmazkodik, depresszió fészkel benne, amelyet a magány és a kimondatlanul maradt múltbéli titkok nehezítenek.
Ezek a versek enyhítik e terhek súlyát. A depresszióval barátkozik, nem pedig legyőzi, a szárnyasok, állatok, fák, víz és ég által benépesített természeti világ segítségével.
Versei földi szeszélyességgel játszanak, bár nem nélkülözik a mogorvaságot és az apró erőszakosságokat -- a Hold ősi zúzódásait, a vízköpőket, amelyek sikoltoznak és nyögnek, a puffanást, amikor felhasítasz egy csirkét. A csigáktól az öngyilkosságig, a szeder szedésétől a légyölésig, mindezeken keresztül Kelsey megtalálja a szépséget és a fényt, ami megmarad.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)