Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az evangéliumi hit és a konzervativizmus közötti kapcsolatról szól, egyes kritikusok dicsérik a könyv mélységét és történelmi elemzését, míg mások kritizálják a könyv szűk látószögét és az érvek alátámasztására szolgáló kortárs bizonyítékok hiányát.
Előnyök:A könyv történeti áttekintést nyújt az evangélikus politikáról, és tárgyalja az evangélikusok és a konzervativizmus közötti változó kapcsolatot. Egyesek értékesnek tartják Hart evangélikus teológiai szakértelmét és az evangélikusságon belüli politikai elmozdulásokra vonatkozó meglátásait.
Hátrányok:A kritikusok szerint a könyv túlságosan szűkszavú, a konzervativizmus egy konkrét definíciójára támaszkodik, ami elidegenítheti az eltérő nézeteket valló olvasókat. Az alapos kutatás hiányát és a szerző állításainak alátámasztására szolgáló elégtelen korabeli bizonyítékokat is kifogásolják, és egyes kritikusok úgy érzik, hogy a bemutatott érvek gyengék vagy túlságosan leegyszerűsítőek.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
From Billy Graham to Sarah Palin: Evangelicals and the Betrayal of American Conservatism
Könyv tartalma:
A Billy Grahamtől Sarah Palinig című könyv az evangéliumi keresztényeknek az amerikai nemzeti politikába való belépésének új, ikonikus története. A „vallásos jobboldal” kulcsszereplőit - Billy Graham, Jerry Falwell, Chuck Colson, James Dobson, Pat Robertson és sokan mások - vizsgálva D.
G. Hart azt állítja, hogy az evangelikalizmus nem illik (és mindig is illett) a klasszikus politikai konzervativizmushoz. Hart bemutatja, hogy ezeknek a valószínűtlen politikai ágytársaknak a kényelmetlen szövetsége hogyan járult hozzá közvetlenül a mai konzervatív mozgalom széttöredezéséhez.
Azt állítja, hogy a vallási konzervatívok progresszív erkölcsi idealizmusának és a politikai konzervatívok józan realizmusának összeegyeztetése egyre inkább veszélyezteti ezt a bizonytalan partnerséget. Sőt, Hart szerint az evangélikusok nem valószínű, hogy hosszú távon politikailag konzervatívok maradnak, hacsak nem hagynak fel azzal, hogy a nagy kormánytól várják a társadalmi bajok megoldását otthon és külföldön, és nem fogadják el végre a klasszikus kis kormányzású konzervativizmust a maga kedvéért.
