Olvasói vélemények
Összegzés:A „Bioetika az új média korában” című könyv áttekintést nyújt a bioetikai kérdésekről a modern technológia és a filozófiai koncepciók tükrében. Hiányzik azonban a koherens keret, és nem foglalkozik megfelelően a kritikus etikai kérdésekkel, így az olvasó frusztrált és zavarban van a könyv célját illetően.
Előnyök:A könyv olyan releváns témákat érint, mint a technológia és az etika kölcsönhatása, a kortárs biokutatás, valamint a 20. századi filozófusok, például Levinas és Derrida meglátásai. Elgondolkodtató kérdéseket vet fel az etika természetéről az új médiával kapcsolatban.
Hátrányok:A művet kritikák érik amiatt, hogy felületes és összefüggéstelen, nincs világos kerete a bioetikai helyzetek értékelésének, és hogy a politika és az etika oly módon keveredik, amit sok olvasó problematikusnak talál. A szerző emellett nem ad konkrét etikai útmutatást, és homályban hagyja a tárgyalt témák etikai vonatkozásait. Emellett a bonyolult tudományos nyelvezet elidegenítheti az alkalmi olvasókat.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Bioethics in the Age of New Media
Könyv tartalma:
A technológia által az ember állítólagosan szent és sérthetetlen eszméje elé állított etikai kihívások vizsgálata és egy új, az alteritás filozófiájában gyökerező életetikára vonatkozó javaslat.
A bioetikai dilemmák - többek között a genetikai szűrés, a kötelező védőoltások és az abortusz - folyamatos viták tárgyát képezik a médiában, a nyilvánosság körében, valamint a szakmai és tudományos közösségekben. Joanna Zylinska szerint azonban a digitális technológia és az új média korában a legfontosabb bioetikai kérdés az élet fogalmának átalakulása. Ebben a provokatív könyvben Zylinska számos olyan etikai kihívást vizsgál, amelyet a technológia az ember állítólagosan szent és sérthetetlen eszméje elé állít. Ennek során túllép a bioetika hagyományos értelmezésén, mint az erkölcsfilozófia és az orvostudomány ügyén, és egy új "életetikát" javasol, amely az ember és a nem-emberi (állatok és gépek) közötti viszonyban gyökerezik, és amelynek kialakítására az új technológia késztet bennünket.
A bioetika klasszikus elméleti perspektíváinak részletes tárgyalása után Zylinska a "bioetika akcióban" három olyan esetét írja le, amelyeken keresztül az "ember", az "állat" és az "élet" fogalma újraértelmeződik: a testi identitás átformálása plasztikai műtétekkel egy televíziós átalakító műsorban; a test kétdimenziós genetikai kódra való redukálása; és a biológiai anyag felhasználása a "bioképzőművészet" olyan példáiban, mint Eduardo Kac hírhedt fluoreszkáló zöld nyuszija. Zylinska az etikát a média- és kultúratudományok interdiszciplináris perspektívájából vizsgálja, Agambentől és Foucault-tól Harawayig és Hayles-ig terjedő gondolkodók írásaiból merítve. Zylinska elméleti ihletet merítve különösen a Jacques Derrida, Emmanuel Levinas és Bernard Stiegler által kidolgozott alteritás filozófiájából, egy új, nem rendszerszintű, nem hierarchikus bioetika mellett érvel, amely magában foglalja az emberek, állatok és gépek rokonságát.
