Birodalmak és barbárok: Róma bukása és Európa születése

Olvasói vélemények

Peter Heather „Empires & Barbarians” című műve a „The Fall of the Roman Empire” (A Római Birodalom bukása) című könyvében megfogalmazott elméleteire építve vizsgálja az Európában Kr. u. 300-tól Kr. u. 1000-ig bekövetkezett politikai és demográfiai változásokat. Bár a könyv gazdag tudományos részletekben, és meggyőzően elemzi a Római Birodalom és a germán törzsek közötti migrációt és kölcsönhatásokat, ugyanakkor sűrű is, és az alkalmi olvasók számára túlterhelő lehet. Nevezetesen, számos kiadásban az illusztrációkra való hivatkozások vagy hiányoznak, vagy nem szerepelnek benne, ami az olvasók körében csalódást okoz.

A könyv jól kutatott, a történelmi események és a népvándorlások átfogó szintézisét nyújtja, ami javítja Európa Róma utáni átalakulásának megértését. Heather lelkesedése a téma iránt magával ragadó, és új perspektívát nyújt a birodalmak és népek közötti kölcsönhatásokról. A könyv kötelező olvasmány a téma iránt mélyen érdeklődők számára, és értékes meglátásokkal szolgál a történészek számára.

A mű tudományos jellege miatt sűrű és az alkalmi olvasók számára talán megközelíthetetlen, a római történelem alapos ismeretét igényli. Sok olvasó jelezte, hogy a szövegben említett, kulcsfontosságú illusztrációk és fényképek hiányoztak a példányukból, ami rontott az általános élményen. Emellett néhányan úgy találták, hogy a szerkezet és az írásmód ismétlődik és nem egyértelmű.

(83 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Empires and Barbarians: The Fall of Rome and the Birth of Europe

Könyv tartalma:

A Birodalmak és barbárok friss és provokatív módon mutatja be, hogyan jött létre a felismerhető Európa a Krisztus utáni első évezredben. Peter Heather éles elemzői éleslátással tárja fel a migráció és a társadalmi és gazdasági kölcsönhatások dinamikáját, amelyek két, egymástól merőben eltérő világot - a fejletlen barbár világot és a kifinomult Római Birodalmat - feltűnően hasonló társadalmakká és államokká változtattak.

A könyv eleven elbeszélése Krisztus idején kezdődik, amikor a rómaiak alatt újonnan egyesült mediterrán térségben egy politikailag kifinomult, gazdaságilag fejlett és kulturálisan fejlett civilizáció élt - filozófiával, bankrendszerrel, hivatásos hadsereggel, irodalommal, lenyűgöző építészettel, sőt még szemétgyűjtéssel is. Európa többi részén eközben kis csoportokban élő, önellátásra berendezkedett földművesek éltek, akiket nagyrészt germán nyelvűek uraltak. Bár rendelkeztek néhány vasszerszámmal és fegyverrel, ezek a többnyire írástudatlan népek főként fával dolgoztak, és soha nem építettek kőből. Minél keletebbre mentünk, annál egyszerűbbé váltak a dolgok: egyre kevesebb vaseszköz és egyre kevésbé termelékeny gazdaság. Tíz évszázaddal később azonban az Atlanti-óceántól az Urálig fordult az európai világ. A szláv nyelvűek nagyrészt kiszorították a germán nyelvűeket Közép- és Kelet-Európában, az írástudás terjedt, a kereszténység elterjedt, és ami a legalapvetőbb, a mediterrán felsőbbrendűség megtört.

A Birodalmak és barbárok az egész első évezred európai történelmét egybefoglalva, és megkérdőjelezve azokat a jelenlegi érveket, amelyek szerint a migráció csak kis szerepet játszott ebben a kibontakozó narratívában, az ókori világrend pusztulását a modern migrációs és globalizációs minták fényében vizsgálja.