Empires and Communities in the Post-Roman and Islamic World, C. 400-1000 Ce
Ez egy nyílt hozzáférésű cím, amely a CC BY-NC 4 feltételei szerint érhető el. 0 Nemzetközi licenc alapján. Az Oxford Scholarship Online-on ingyenesen olvasható, és az OUP-tól, valamint kiválasztott nyílt hozzáférésű helyeken ingyenes PDF-letöltésként is elérhető.
Ez a könyv azzal foglalkozik, hogy a birodalmak hogyan hatnak a kisebb közösségekre, például az etnikai csoportokra, a vallási közösségekre és a helyi vagy periférián élő lakosságra. Felveti azt a kérdést, hogy ezeket a különböző típusú közösségeket hogyan integrálták a nagyobb birodalmi építményekbe, és milyen összefüggésekben okozott zavart a birodalmak és az egyes közösségek közötti dialektika. Hogyan erősítették (vagy ássák alá) a vallási diskurzusok vagy gyakorlatok a birodalmi látszatokat? Hogyan befolyásolták az identitáskonstrukciókat a folyamat során? Hogyan fogadták be az egyiptomiakat az iszlám uralom alatt, hogyan illesztették be a jemenieket az arab identitásba, hogyan integrálták az aquitániaiakat a Karoling birodalomba, a zsidókat a fatimidák kalifátusába? Miért vezetett Nyugat-Róma és az Abbászida Kalifátus felbomlása különböző típusú államformák kialakulásához? Hogyan maradt fenn a Bizánci Birodalom a 7. században; hogyan építették fel a frankok a sajátjukat a 9. században? Hogyan segítették elő a kora középkori Rómában és Konstantinápolyban bekövetkezett egyes események a társadalmi integrációt mind a helyi.
És tágabb keretek között is?
Ez a könyv a római kor utáni mediterrán térségre összpontosítva, összehasonlító perspektívából foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Figyelembe veszi a latin-nyugati, a bizánci és a korai iszlám világ politikai struktúráit, mégpedig egy olyan időszakban, amely kivételesen alkalmas a birodalmak különböző expanzív és eróziós dinamikáinak, valamint a kisebb közösségekkel való kölcsönhatásuknak a tanulmányozására. Azáltal, hogy soha nem ragaszkodik egyetlen átfogó modellhez, és elkerüli a birodalom nyugati fogalmait, ez a kötet az egyéni megközelítéseket az együttműködő perspektívákkal ötvözi. Ezek a fejezetek együttesen jelentős hozzájárulást jelentenek a premodern birodalmakról szóló összehasonlító tanulmányok fejlődéséhez.
