Bizalom: A társadalmi erények és a jólét megteremtése

Olvasói vélemények

A könyv a bizalomnak mint a társadalmi tőke egyik formájának a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét tárgyalja, amely összekapcsolja a köztes társadalmi szervezeteket a jóléttel. Szembeállítja a nagy bizalommal rendelkező társadalmakat (mint az Egyesült Államok, Japán és Németország) az alacsony bizalommal rendelkező társadalmakkal (mint Franciaország és Dél-Olaszország), és megvizsgálja, hogy a bizalom hogyan befolyásolja a gazdasági sikert. Míg számos kritika dicséri a könyvet elgondolkodtató meglátásaiért és jól megírt érveiért, a kritikák rámutatnak a könyv átfogó címére, néhány szervezeti kérdésre és a kultúrák kissé elavult szemléletére.

⬤ Káprázatosan ragyogó meglátások a társadalmi tőkéről és a bizalomról
⬤ jól megírt és elgondolkodtató
⬤ többféle nézőpontot kínál a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban
⬤ rendkívül informatív a köztes társadalmi szervezetek szerepét illetően
⬤ ajánlott a fejlesztés és a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek
⬤ újszerű ötleteket mutat be a kultúra és a gazdaság összekapcsolására.

⬤ A cím túlságosan tágnak tekinthető
⬤ néhány szervezési kérdés megnehezíti a könyv követését
⬤ bizonyos felismerések elavultnak tűnnek
⬤ hiányzik egyes kultúrák alapos vizsgálata, különösen Afrika, Latin-Amerika és a volt kommunista országok esetében
⬤ a kultúrák bináris osztályozása túlzottan leegyszerűsítheti a bonyolult társadalmi dinamikát.

(29 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Trust: The Social Virtues and the Creation of Prosperity

Könyv tartalma:

Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember című bestsellerében úgy érvelt, hogy a hidegháború vége egyben a 21. századi kapitalizmus gyorsan kialakuló rendjében a pozícióért folytatott küzdelem kezdetét is jelenti. A Bizalomban, a Történelem után kialakuló globális gazdasági rend átható értékelésében elmagyarázza a gazdasági élet társadalmi alapelveit, és elmondja, mit kell tudnunk ahhoz, hogy megnyerjük a világuralomért folytatott közelgő küzdelmet.

Fukuyama a bal- és jobboldali ortodoxiákat egyaránt megkérdőjelezve nemzeti kultúrák széles skáláját vizsgálja, hogy megsejtse a társadalmi és gazdasági jólétet elősegítő alapelveket. Kitart amellett, hogy nem választhatjuk el a gazdasági életet a kulturális élettől, és azt állítja, hogy egy olyan korszakban, amikor a társadalmi tőke ugyanolyan fontos lehet, mint a fizikai tőke, csak azok a társadalmak lesznek képesek rugalmas, nagyméretű üzleti szervezeteket létrehozni, amelyek szükségesek az új globális gazdaságban való versenyképességhez.

A gazdasági élet és a kulturális élet összefonódásának briliáns tanulmánya, a Bizalom egyben alapvető ellenszere az amerikai kultúrának az individualizmus szélsőséges formái felé való növekvő sodródásának, amely, ha nem fékezzük meg, szörnyű következményekkel jár a nemzet gazdasági egészségére nézve.