Precarious Workers: History of Debates, Political Mobilization, and Labor Reforms in Italy
A munkahelyi bizonytalansággal foglalkozó társadalomtudományi kutatások közelmúltbeli hatalmas fellendülése általában kevéssé foglalkozik a jelenség korábbi formáival. Eloisa Betti monográfiája Olaszország példáján meggyőzően mutatja be, hogy a bizonytalan munka még a keynesiánus stabilitás és a jóléti állam háború utáni szakaszában is a gazdasági fejlődés alapvető jellemzője volt.
Megvizsgálja, hogy ebben a rövid időszakban hogyan érvényesült a munkaerő stabilitásának kivételes politikája. A kötet ezután bemutatja azokat a folyamatokat, amelyek révén a munka bizonytalansága - a rugalmasság nevében - az 1980-as évek elejétől kezdődő posztfordista szakaszban újra lendületet vett, és új formákat öltött a Craxi és a Berlusconi-korszakban. Az elemzés több szereplővel foglalkozik.
A könyvben értelmiségiek, tudósok, politikusok és szakszervezeti tagok szólalnak meg, ahogyan az 1950-es évektől kezdve a bizonytalan munkáról szóló koncepciót és vitákat kialakították. A munkajogi szakértők, politikusok és köztisztviselők nézeteit vizsgáljuk a munkaügyi szabályozásokkal kapcsolatban.
Feltárjuk a prekariánusok álláspontját, a vidéki nőktől, az ipari otthon dolgozóktól és a kékgalléros munkásoktól kezdve az orvosokon, egyetemi kutatókon és gyakornokokon át a prekariátus elleni társadalmi mozgalmak kialakulásáig. A női egyesületek és feminista csoportok folyamatos szerepe a munkaügyi prekariátussal szembeni fellépésben az 1950-es évektől kezdve kiemelkedően fontos szerepet játszik.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)