Értékelés:
A „Blood upon the Snow” kritikái a klasszikus krimi elemeket elismerő kritikák és a tempót és a karakterfejlődést érintő kritikák keverékét emelik ki. Míg egyes olvasók élvezik a régimódi nyomozósdit és a megnyerő karaktereket, mások szerint a történet lassú és nem elég izgalmas, ami vegyes érzéseket kelt az általános olvasási élményt illetően.
Előnyök:Magával ragadó karakterek, lebilincselő cselekmény, gazdag jellemfejlődés, amely a klasszikus aranykori krimiket idézi, modern krimiként még mindig aktuális és élvezetes.
Hátrányok:Tempóproblémák a lassú felépítéssel, a feszültség hiánya, túlzott hangsúly a karakterfejlődésen a cselekmény helyett, néhány elavult elem elcsépeltnek tűnhet, vagy lehúzhatja a történetet.
(6 olvasói vélemény alapján)
Miss Lawrence jó érzékkel, nehézkesen, könnyed, ecsetnyomokat nem hagyó kézzel teremti meg a horror hangulatát. Néhány hópehely, a baljós hangok puszta sejtetése, a sikoltó csend legapróbb utalása, és az olvasónak máris lekerül a gallérjáról a begye. -- The New York Times Book Review.
Simán kezeli East -- és a szerző. -- Kirkus.
Mark East magánnyomozó érkezik Crestwoodba, egy elegáns birtokra, hogy Joseph Stoneman régész magántitkáraként szolgáljon. Legalábbis Eastnek elvileg titkárnőnek kellene lennie. Stoneman úr ideges viselkedése arra enged következtetni, hogy valójában testőrre van szüksége. A birtok többi lakója - köztük egy problémás háziasszony, aki a szobájába zárkózik, és egy furcsán ünnepélyes gyermek - is hozzájárul a félelmetes légkörhöz. Miután egy hóvihar teljesen elszigeteli a birtokot a külvilágtól, és a lakók rejtélyes körülmények között kezdenek el meghalni, Eastnek azonosítania kell a gyilkost, mielőtt az egész háztartás számára túl késő lenne.
Válogatás a Haycraft-Queen Definitive Library of Crime című kötetből.
