Bocsánatkérés a halálsorból: Az elkövetői megbánás jelentése és következményei

Eredeti címe:

Apologies from Death Row: The Meaning and Consequences of Offender Remorse

Könyv tartalma:

Bűnbánat a halálsoron a bűnbánat, a bocsánatkérés és a megbocsátás fogalmát vizsgálja a halálbüntetés kontextusában az Egyesült Államokban, a halálsoron lévő bűnözők utolsó szavain keresztül, valamint az áldozattársaknak a kivégzés szemtanúja után a sajtónak adott nyilatkozataiban adott válaszain keresztül.

A könyv bemutatja, hogy vannak bizonyítékok arra, hogy egyes halálraítélt bűnözők valóban megbánást tanúsítanak, és hogy áldozataik családtagjai közül néhányan profitálhatnának ebből a megbánásból, de a halálbüntetés jelenlegi rendszerében ez valószínűtlen. A kriminológia, a pszichológia és a szociológia területéről merítve a könyv a bűnbánat és a megbocsátás fogalmának elméletileg megalapozott bevezetésével kezdődik, majd a bocsánatkérés és a megbocsátás vizsgálatát követi, kifejezetten a halálbüntetés kontextusában. Tárgyalja, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszeren belüli egyes kezdeményezések - például a bocsánatkérési törvények és a helyreállító igazságszolgáltatási programok - hogyan segítik elő, hogy az elkövetők könnyebben kérjenek bocsánatot áldozataiktól. A halálraítélt bűnözőkkel foglalkozik, kitérve arra, hogy miért kérhetnek vagy nem kérhetnek bocsánatot, és hogy egyáltalán képesek-e valódi megbánást tanúsítani. A könyv ezután az áldozatok családtagjaival ("társáldozatok") foglalkozik, kitérve arra, hogy hasznukra válik-e, ha az elkövető megbánást tanúsít, és szemtanúi lehetnek-e a kivégzésnek, és hogy lehetséges-e a megbocsátás ebben a kontextusban. A könyvben bemutatott érvek alátámasztására szolgáló bizonyítékok az elkövetők utolsó szavaiból és a társáldozatok sajtónyilatkozataiban ezekre adott válaszaiból származnak. A könyv eloszlatja a halálbüntetéssel kapcsolatos két gyakori mítoszt.

Először is, ez azt mutatja, hogy a halálraítéltek nem egyszerűen "szörnyetegek", akik képtelenek megérteni bűneik súlyosságát. Másodszor, bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a közhiedelem ellenére, miszerint a halálbüntetésre azért van szükség, hogy az áldozatok családtagjai számára lezárást biztosítson, valójában éppen ellenkező hatást érhet el. A családtagok sajtónak adott nyilatkozatai a kivégzés szemtanúja után több negatív témát tartalmaznak, mint például a düh és a csalódottság, mint a pozitív témák, mint például a lezárás és a béke. A könyv azzal zárul, hogy megvitatja, milyen következményekkel jár ez általában véve az igazságszolgáltatási rendszerekre nézve, és hogyan segíthet az elkövetők érzelmi állapotának jobb megértése mind az áldozatokon, mind az elkövetőkön.

A Bűnbánat a halálsoron nagy érdeklődésre tarthat számot a kriminológia, pszichológia és szociológia hallgatói és kutatói számára.