Értékelés:
Andy Ferguson „Bodhidharma nyomában: Utazás a kínai kultúra szívébe” című könyve az útleírás, a történelmi elbeszélés és a kulturális kommentár keveréke, amelynek középpontjában Bodhidharma legendás alakja és Wu császárral való kapcsolata áll. Míg egyes olvasók értékelték a szerző humorát, a kortárs Kínába való betekintését és a zen történetének részletes feltárását, mások monotonnak találták a könyv egyes részeit, hiányolták a személyes elmélkedés mélységét, vagy túlságosan az utazási részletekre koncentráltak a történelmi kontextus helyett.
Előnyök:⬤ Jól megalapozott történelmi ismeretekkel
⬤ magával ragadó elbeszélő stílus
⬤ a kortárs kínai kérdéseket is bevonja a beszélgetésbe
⬤ a humor és a személyes megfigyelések teszik hozzáférhetővé
⬤ az általános olvasók és a zent ismerők számára egyaránt vonzó
⬤ Bodhidharma buddhizmusra gyakorolt hatásának jelentős feltárása.
⬤ Néhol monoton
⬤ hiányoznak a szerző személyes spirituális reflexiói
⬤ túl sok hétköznapi utazási részletet tartalmazhat
⬤ frusztrálhatja a strukturáltabb megközelítést kereső olvasókat
⬤ néhány ténybeli pontatlanság
⬤ nem elegendő kontextus a buddhizmust nem ismerő olvasók számára.
(22 olvasói vélemény alapján)
Tracking Bodhidharma: A Journey to the Heart of Chinese Culture
A zen buddhizmus alapítójának, Bodhidharmának az élete az idők folyamán mítosz méretűvé vált, és a történelmet legendává változtatta.
Az első pátriárkaként ismert Bodhidharma Kr. u.
500-ban Dél-Indiából Kínába hozta a zent, ami örökre megváltoztatta az országot. A Bodhidharma nyomában című könyvében Andrew Ferguson újraalkotja Bodhidharma útját, és Kínán keresztül elutazik azokra a helyekre, ahol az első pátriárka élt és tanított. Ez a szent ösvény mélyen bevezeti Fergusont az ősi Kínába, és lehetővé teszi számára, hogy felfedezze a csan (zen) buddhizmus eredetét, a kulturális utóhatásokat, amelyeket Bodhidharma hagyott maga után, és egy olyan ember történeteit, aki egy civilizációt formált.
A Bodhidharma nyomában egy eddig nem hallott perspektívát kínál a zen legfontosabb vallási vezetőjének életéről, miközben egyúttal megmutatja, hogy ez a történelem hogyan releváns a gyorsan fejlődő szuperhatalom, a mai Kína számára. Azzal, hogy a zen buddhizmust az ország politikai környezetébe helyezi, Ferguson úgy mutatja be a vallást, mint a többi buddhista szekta ellenpontját, mint Kína történelmének néhány legforradalmibb pillanatának katalizátorát, és mint egy olyan ország ősi szellemi magját, amely napról napra inkább a modern kor jelképévé válik.