Értékelés:

A „Bogowie” című könyv a szláv pogányság mélyreható tudományos feltárását nyújtja, beleértve annak istenségeit, folklórját és kultúrtörténetét. Jól szervezett és alaposan kutatott, betekintést nyújt a szláv hagyományok gyakran figyelmen kívül hagyott témájába. Az írás közérthető, amelyet a folklór újramondása egészít ki, ami fokozza az olvasás élményét. Az olvasók értékelik a sűrű anyag és a lebilincselő elbeszélések egyensúlyát, így a kötet értékes forrás a kelet-európai mitológia iránt érdeklődők számára.
Előnyök:⬤ Alaposan kutatott, aprólékos idézetekkel
⬤ közérthető írásmód
⬤ a néphagyomány magával ragadó újramondásai
⬤ jól szervezett szerkezet
⬤ fontos betekintést nyújt a szláv kultúrába és történelembe
⬤ hiánypótló a témában rendelkezésre álló irodalomban.
⬤ Hosszú, 430 oldal, így igényesebb olvasmány
⬤ mélysége miatt egyesek számára ijesztő lehet
⬤ a téma összetett és a régebbi források hiánya miatt néha nehézkes.
(5 olvasói vélemény alapján)
Bogowie: A Study of Eastern Europe's Ancient Gods
T. D.
Kokoszka Texasban nőtt fel zsidó anyától és lengyel-amerikai apától. Bár mindkét családból tudta, hogy gyökerei Kelet-Európába nyúlnak vissza, nehezen tudott meg sokat róluk. Tudta, hogy a lengyelek húsvétkor pálmalevelekkel ütik egymást, és azt is tudta, hogy dédnagyanyja állítólag hitt a borowy nevű erdei szellemekben.
Azonban csak tizenéves korában kezdett el halványan tudomást szerezni a szlávoknak nevezett ősi népről, amelyből a lengyel, ukrán, orosz, szerb, bolgár, szlovák, szlovén és cseh nyelvek származnak. Hamar világossá vált számára, hogy ez egy olyan kultúracsalád, amely jelenleg alulreprezentált a populáris kultúrában, sőt még a nyugati tudományban is.
Bogowie nem egyszerűen a szovjet korszak tudományosságának felhánytorgatása - és új elemzések bemutatása korábban elhanyagolt források felhasználásával: A Study of Eastern Europe's Ancient Gods (Kelet-Európa ősi isteneiről szóló tanulmány) a szláv pogányság egyik legfájdalmasabb tudományos rekonstrukcióját kínálja. Ezek az új források nemcsak a sok különböző szláv ország folklórjának áttekintését tartalmazzák, hanem az oszét kultúrával és a mordvin kultúrával való összehasonlításokat is, valamint egy sor szláv népmesét, amelyeket Kokoszka mélyrehatóan elemez, gyakran érvelve amellett, hogy az érintett elbeszélések mitológiai és megdöbbentően ősiek.
Az olvasók számos európai népmesetípust felismernek majd, és esetleg megtanulnak másként tekinteni ezekre a népmesékre e könyv elolvasása után.