Bomber Maffia - Történet az innovációról és a megszállottságról

Olvasói vélemények

Malcolm Gladwell „A bombázó maffia” című könyve a második világháború alatti bombázási stratégiák fejlődését vizsgálja, a katonai vezetők erkölcsi és etikai dilemmáira összpontosítva. Szembeállítja a bombázómaffia eszméit, akik a polgári áldozatok minimalizálása érdekében precíziós bombázást tűztek ki célul, a Curtis LeMay tábornokhoz hasonló tábornokok által végrehajtott területi bombázások brutális valóságával. Bár a könyv lebilincselő anekdotákat mutat be, és fontos kérdéseket vet fel a hadviselés erkölcsiségével kapcsolatban, történelmi pontosságát és az elemzés mélységét illetően vegyes kritikákat kapott.

⬤ Magával ragadó és szórakoztató írói stílus, amely a bonyolult történelmi témákat közérthetővé teszi.
⬤ Mély etikai kérdéseket vet fel a hadviseléssel és a civilek elleni támadások erkölcsösségével kapcsolatban.
⬤ Lenyűgöző anekdotákat és történeteket tartalmaz a második világháborús bombázási stratégia kulcsfiguráiról és technológiáiról.
⬤ Betekintést nyújt a katonai vezetők pszichológiai aspektusaiba és motivációiba.

⬤ Néhány kritikus rámutatott a történelmi pontatlanságokra és az elfogultnak vélt elbeszélésekre.
⬤ Kritizálták a könyv mélységének és tudományos alaposságának hiányát, egyesek szerint olyan, mintha egy könyvvé bővített blogbejegyzés lenne.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a könyv nem kapcsolja össze megfelelően a múltbeli stratégiákat a mai katonai gyakorlatokkal.
⬤ A „Bombázó maffia” cím negatív konnotációt sugallhat, amit egyesek félrevezetőnek találtak.

(780 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Bomber Mafia - A Tale of Innovation and Obsession

Könyv tartalma:

A második világháború alatt a légierő utópisztikus stratégáinak egy kis csoportja, a „bombázó maffia” néven ismertek, precíziós bombázással próbálták megnyerni a Nagy Háborút, és miután alaposan tanulmányozták az új technológiai eszközt, a Norden Bomb Sight-ot, megállapították, hogy a nappali bombázás, amely csak bizonyos kritikus ellenséges infrastruktúrát céloz meg, működni fog. Ez azonban nem sikerült, és több sikertelen művelet után a háború irányíthatatlanná vált.

A katonai vezetés ekkor parancsnokváltást rendelt el, és az új parancsnok, Li Mei olyan területbombázási stratégiát vezetett be, amely szöges ellentétben állt elődje, Hansel stratégiájával. Li Mei napalm segítségével összesen 67 várost bombázott Japánban, de Li Mei akciója rendkívül ellentmondásos volt a bombázás okozta magas áldozatok száma miatt.... Ez a történet az idealizmusról, a pragmatizmusról, a technológiai innovációról és a háború kiszámíthatatlan költségeiről szól.

Gladwell a könyvben elismeri Li Mei hozzájárulását, akinek módszerei, bár nyersek voltak, lerövidítették a háborút, és bizonyos szempontból vitathatatlanul elkerülték a nagyobb költségeket, lehetővé téve a béke és a jólét mielőbbi visszatérését mindenki számára. A Hansel által képviselt bombázómaffia nem volt sikeres, de Gladwell hosszasan, erkölcsi példaként írja le és dicséri az álmodozásban, innovációban és technológiában való kitartását.

Kitartás nélkül az elvek értelmetlenek. Hansel egy Don Quijote-szerű, kvintesszenciális figura, akinek viselkedése szemléletesen mutatja meg az olvasónak, hogy a jó szándékok hogyan mehetnek szembe az árral.

Gladwell az erkölcsi kontra tényszerű ítélőképesség filozófiai kérdését idézi fel, próbára téve az erkölcsöt és az emberséget.....