Bonobo és csimpánz: A társadalmi együttélés tanulságai

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 11 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Bonobo and Chimpanzee: The Lessons of Social Coexistence

Könyv tartalma:

Ez a könyv két faj, a bonobók és a csimpánzok közötti hasonlóságokat és különbségeket írja le a szerző által a vadonban eltöltött három évtized tanulmányozása alapján, és bemutatja, hogy e két faj ellentétes természete hogyan tükröződik az emberi természetben is.

A legközelebbi rokonaink, a bonobók és a csimpánzok közötti legfontosabb különbségek a csoportos együttélés szociális mechanizmusaiban mutatkoznak meg. A csimpánzok meglehetősen despotikus fajként ismertek, amelyben a hímek kizárólagosan uralkodnak a nőstények felett, és merev hierarchiát tartanak fenn. A csimpánzok azért fejlesztették ki a szociális intelligenciát, hogy túléljék a hímek közötti kemény versengést: a dominancia-hierarchia fenntartásával általában meg tudják őrizni a csoporttagok közötti békés kapcsolatokat. Ezzel szemben a nőstény bonobók ugyanolyan, sőt magasabb társadalmi státusszal rendelkeznek, mint a hímek. Azáltal, hogy a nőstények a nem reproduktív időszakuk alatt kialakították a pszeudo-ösztruszt, sikerült mérsékelniük a hímek közötti szexuális versenyt, és megindítaniuk a párválasztást. Bár a hím-filopatriás társadalomban nem rokonok, általában egy csoportba tömörülnek, elsőbbséget élveznek a táplálékhoz való hozzáférésben, meghatározzák, hogy melyik hím az alfahím, és általában sokkal békésebb társadalmi kapcsolatokat ápolnak, mint a csimpánzok.

Végezetül a szerző a két faj társadalmi együttélésének kulcsfontosságú mechanizmusainak azonosításával az emberek békés egymás mellett élésének megoldásait vagy „reményét” is igyekszik megtalálni.

„Takeshi Furuichi egyike azon nagyon kevés tudósnak a világon, aki mind a csimpánzokat, mind a bonobókat ismeri. Élénk prózában, az esőerdőben élő majmokkal szerzett személyes tapasztalatait tükrözve összehasonlítja két legközelebbi rokonunkat, és elmagyarázza a hímek által uralt és territoriális csimpánzok és a nőközpontú, szelíd bonobók közötti szembetűnő különbségeket.”.

Frans de Waal, a Mama utolsó ölelése - Állati érzelmek és mit mondanak nekünk önmagunkról (Norton, 2019) szerzője.