Olvasói vélemények
Összegzés:Bill Carter „Boom, Bust, Boom” című műve a réz kritikus szerepét vizsgálja a modern társadalomban, miközben kitér a kitermelés környezeti és társadalmi következményeire. A könyv a kutatással összefonódó személyes elbeszélésen keresztül tárja fel a rézbányászat összetettségét és annak az egyénekre és közösségekre gyakorolt hatását, különösen olyan helyeken, mint az arizonai Bisbee és az alaszkai Bristol Bay.
Előnyök:A könyv jól megalapozott és elgondolkodtató, a személyes történeteket a tényekkel ötvözi. Az olvasók nagyra értékelik a lebilincselő írói stílust, amely az összetett témákat érthetővé és lebilincselővé teszi. A könyv a rézipar erőteljes kritikáját fogalmazza meg, miközben megőrizte a közérthető, társalgási hangnemet. Sokan úgy találták, hogy a könyv informatív és fontos kiegészítője a bányászathoz kapcsolódó környezeti kérdésekről folytatott vitának.
Hátrányok:Néhány kritikus megjegyezte, hogy a könyv tudományos pontatlanságokat tartalmaz, és kissé lagymatagnak tűnik a bányászattal és a geológiával kapcsolatos írásaiban. Emellett néhány olvasó a személyes elbeszélést túlságosan szentimentálisnak vagy ismétlődőnek találta. Voltak olyan megjegyzések is, amelyek szerint a tiltakozási szempontok néhány olvasó számára túlzónak tűntek, és elvonják a figyelmet a tényszerű tartalomtól.
(40 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Boom, Bust, Boom: A Story about Copper, the Metal That Runs the World
Könyv tartalma:
Ez az informatív és elgondolkodtató beszámoló a civilizáció rézzel való teljes függőségéről, valamint arról, hogy mit jelent a réz kitermelése a földből az emberek, a természet és a globális gazdaság számára, „a legjobb újságírás: gyönyörűen megírt, részletgazdag, és lehetetlen figyelmen kívül hagyni” (Sebastian Junger).
A réz csodálatos és ellentmondásos fém, amely szinte minden emberi vállalkozáshoz nélkülözhetetlen. A feljegyzett történelem nagy részében ez a figyelemre méltóan hajlékony és szilárd anyag felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult: nemcsak az ókori rómaiak építették birodalmukat a rézbányászatra, hanem Kolumbusz Kristóf is úgy védte hajóit a rothadástól, hogy a hajótestet ezzel bélelte ki. Ma ez a fém világszerte minden házban, autóban, repülőgépben, mobiltelefonban, számítógépben és háztartási készülékben megtalálható, beleértve az összes új, úgynevezett zöld technológiát is.
A rézkitermelés története és a fémhez fűződő jelenlegi kapcsolatunk azonban mélyreható nehézségekkel terhes. A rézbányászat visszafordíthatatlan károkat okoz a Földnek, arzént, cianidot, kénsavat és más halálos szennyező anyagokat juttatva a levegőbe és a vízbe. Maguk a bányák pedig jelentős hatással vannak a bányák helyszínén élő közösségek gazdaságára és jólétére.
Carter most egy lángoló és tényekben gazdag elbeszélést ad elő, amely segít megérteni azt a paradox kapcsolatot, amelyet egy olyan anyaggal ápolunk, amelynek civilizációs szükségessége drágán kerül a környezetnek és az azt bányászó embereknek. A saját kertjében, az arizonai Bisbee régi bányászvárosában kezdődően - ahol felfedezi, hogy a kertjében lévő föld a megengedett arzéntartalom kétszeresét tartalmazza - követi a réz történetét a vitatott indonéziai Grasberg rézbányáig; a londoni fémtőzsde „gyűrűjéig”, ahol a kereskedők egy kiválasztott csoportja hatalmas mennyiségben vásárol és ad el a fémből; és egy alaszkai lazacfutásig, amelyet a bányászat fenyeget. Részben társadalomtörténet, részben bányavárosok feltárása, részben környezetvédelmi vizsgálat, ez az első osztályú újságírói munka minden szinten lenyűgöző.
