Borderlands: Európa és a mediterrán Közel-Kelet

Eredeti címe:

Borderlands: Europe and the Mediterranean Middle East

Könyv tartalma:

Ez egy nyílt hozzáférésű cím, amely a CC BY-NC-ND 4. 0 Nemzetközi licenc feltételei szerint érhető el. Az Oxford Scholarship Online-on ingyenesen olvasható, és az OUP-tól, valamint kiválasztott nyílt hozzáférésű helyekről ingyenesen letölthető PDF formátumban is elérhető.

A Borderlands: Europe and the Mediterranean Middle East az Európa - itt az Európai Unió és tagjai -, valamint a mediterrán Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) államai, Európa "déli szomszédai" közötti összetett kapcsolat alapos újragondolását javasolja. Ezeket a kapcsolatokat egy olyan határvidéki prizmán keresztül vizsgáljuk, amely ezt a kölcsönhatást egyfajta birodalom - amely rendjét a határon túlra igyekszik exportálni - és a birodalom déli határvidékei közötti kölcsönhatásként fogja fel. A könyv egyfelől a kereskedelmi kapcsolatokra, másfelől a migráció, a határok és a biztonság terén folytatott együttműködésre összpontosítva újragondolja az Európa által a MENA-országok felé irányuló szelektív uralomátadás történelmi eredetét és módozatait, az e politikákat alátámasztó érdekeket, valamint a két fél közötti kölcsönhatást húsz év alatt (1995-2015) jellemző összetett dinamikát. Megmutatja, hogy a strukturálisan aszimmetrikus gazdasági kapcsolatok rendszerében, amelyből Európa és a MENA elitjei egyaránt profitálnak.

A legtöbb, egyetlen MENA-kormányt bevonták a határ- és migrációellenőrzés irányításába, ahol Európa kapuőreiként működnek. A MENA-kormányok sajátos politikai döntéseivel kombinálva Európa szabályainak, gyakorlatának és szétválasztott határainak szelektív kiterjesztése valójában hozzájárult a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek növekedéséhez és a tekintélyelvű uralom megerősödéséhez a "déli szomszédságban", miközben Európa hallgatólagosan eltűri a menekültek és migránsok jogainak súlyos megsértését a peremvidéken. Az európai politikák önjelölt jóindulatú jellegét és az "Európa Erőd" fogalmát egyaránt megkérdőjelezve, e tanulmány megállapításai hozzájárulnak a hatalomról, a függőségről és az egymásrautaltságról szóló szélesebb körű vitákhoz a nemzetközi kapcsolatok tudományágában.