Értékelés:
Lyndal Roper „Witch Craze: Terror and Fantasy in Baroque Germany” című könyve a boszorkánysággal kapcsolatos pszichológiai dinamikát és társadalmi félelmeket vizsgálja a barokk korban. Azt vizsgálja, hogy a történelmi események és a kulturális hiedelmek hogyan tetőztek a boszorkányüldözésekben, különös tekintettel a nők üldözésére. Az írás elkötelezettségéről és átfogó kutatásairól nevezetes, de néhány olvasónak problémát okoz a tartalom folyamata és ismétlődő jellege. Emellett számos kritika jelentős nyomdai problémákat említ, amelyek akadályozzák az olvasást.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és jól kutatott
⬤ egyedülálló betekintést nyújt a boszorkányság pszichológiájába
⬤ informatív és könnyen követhető
⬤ az USA-ban nem általánosan ismert részleteket közöl
⬤ szórakoztatónak és a történelmi megértés szempontjából értékesnek tekinthető
⬤ jó a történelemkedvelőknek és a nőkérdések iránt érdeklődőknek.
⬤ Sok példányban előfordult, hogy az oldalakat rosszul nyomtatták, ami részben olvashatatlanná tette őket
⬤ néhány olvasó szerint a könyv ismétlődő és nem logikus
⬤ a diszkreditált pszichoanalitikus elméletekre támaszkodik
⬤ az oldalszámok hiánya a digitális változatban megnehezíti az idézést
⬤ egyesek szerint túlságosan doktrinális.
(30 olvasói vélemény alapján)
Witch Craze: Terror and Fantasy in Baroque Germany
A Jancsi és Juliska szörnyűséges boszorkányától kezdve a Faustban szereplő szombati boszorkányokig a boszorkány a nyugati képzelet erőteljes alakja volt.
A tizenhatodik és tizenhetedik században nők ezrei vallották magukat boszorkánynak - hogy paktumot kötöttek az ördöggel, csecsemőket betegítettek meg, állatokat és termést öltek meg -, és halálra ítélték őket. Ez a könyv megragadó beszámoló a boszorkányok üldözéséről, kihallgatásáról, kínzásáról és elégetéséről ebben az időszakban és azon túl.
Lyndal Roper több száz eredeti tárgyalási jegyzőkönyvre és más ritka forrásokra támaszkodva Dél-Németország négy területén, ahol a legtöbb boszorkányt kivégezték, eleven képet fest életükről, családjukról és megpróbáltatásaikról. A boszorkányüldözés pszichológiáját is feltárja, elmagyarázza, miért voltak többnyire idősebb nők a boszorkányüldözések áldozatai, miért vallották be a bűnöket, és hogyan befolyásolta a boszorkányok ábrázolása a művészetben és az irodalomban az idős nők jellemzését saját kultúránkban.
