Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Botanical Poetics: Early Modern Plant Books and the Husbandry of Print
Erzsébet királynő uralkodásának középső éveiben több mint háromszorosára nőtt azon könyvek száma, amelyek címében virág, kert vagy erdő szerepelt. Ugyanezekben az években az angol nyomdászok számos kertészeti és állattenyésztési kézikönyvet adtak ki, hasznos ismereteket kínálva az írástudó földbirtokosok és a kertészkedni vágyók egyre növekvő rétegének.
Jessica Rosenberg szerint mindkét tendencia a kora újkori növénygondolkodás egy sajátos stílusát tükrözte, amely a növényeket és a verseket egyaránt apró darabokból álló kompozitokként - az olvasók és ültetők által újrahasznosítandó cédulák vagy magvak - értelmezte. A Botanikai poétika az ökológia, a tudomány, az irodalmi forma és az anyagi szöveg tanulmányozását egyesíti, hogy feltárja, hogyan alakították át ezek a fejlemények a kora újkori természetről, a költői nyelvről és a nyomtatott könyvről alkotott elképzeléseket.
Shakespeare, Spenser és mások költészete mellett a kertészet és a népszerű nyomtatás kevéssé tanulmányozott címeire támaszkodva Rosenberg feltárja, hogy a kora újkori nyomtatás hogyan használta a botanikai nyelvezetet arra, hogy előrevetítse saját olvasásának és befogadásának történetét, akár az újratelepítés, a gyökeresedés, akár a közös tulajdonról és a szaporodásról szóló fantáziák révén. Míg az angol irodalmi kultúráról ebben az időszakban alkotott hagyományos narratíváink az olvasást egyre inkább magánjellegű gyakorlatnak, az irodalmi termelést pedig egyre inkább szerzői területnek tekintik, a Botanical Poetics egy alternatív hagyományt tár fel: a közhelyek és a közös föld, a gyógynövények és a költészet céduláinak körforgását, megosztását és sokszorosítását.
