Botrány és demokrácia: Médiapolitika Indonéziában

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Scandal and Democracy: Media Politics in Indonesia

Könyv tartalma:

Amikor egy népfelkelés megdönt egy önkényuralmi vezetőt, a rendszerváltás pillanata reményt ébreszt egy nyitottabb, demokratikusabb társadalomra. A tartós demokráciába való sikeres átmenet azonban nehéznek és ritka dolognak bizonyult.

A Botrány és demokrácia című könyvében Mary E. McCoy azt vizsgálja, mi történik, miután a diktátor megbukott, és felfedezi, hogy ennél sokkal nagyobb kihívást jelentő probléma marad. Hogyan kerülheti el az újonnan demokratizálódó nemzet, kérdezi, hogy a hirtelen változás okozta ijesztő problémákra válaszul ne forduljon vissza az irányt, és ne térjen vissza a tekintélyelvű megoldásokhoz? A világszerte egyre több nemzet demokratizálódását kisiklató problémás átmenetek miatt ez a kérdés a tudósok és az állampolgárok számára egyaránt komoly aggodalomra ad okot.

Az Indonézia önkényuralomból való átmenetéről szóló tanulmány megállapítja, hogy a demokratizálódás sikere vagy kudarca, megszilárdulása vagy visszafordulása meglepő mértékben függ a média szerepétől. Bár a sajtószabadságot széles körben elismerik a modern demokráciák meghatározó elemeként, a média szerepét a demokratikus konszolidációban csak részben értik.

A Botrány és demokrácia azt vizsgálja, hogy a média új szabadságjogokkal való élése, különösen a politikai botrányok és az eliten belüli konfliktusok nyilvánosságra hozatala hogyan akadályozhatja meg az áldemokráciába való visszacsúszást vagy a tekintélyelvű uralomhoz való visszatérést. Indonézia az 1998-as, diákok által vezetett drámai forradalom huszadik évfordulójához közeledik, és továbbra is a világ új demokráciái közül a legkitartóbbak közé tartozik, valamint a muszlim világ kevés sikeres demokratikus átmenetének egyike.

McCoy feltárja a média szerepét ebben az átmenetben, és ezt az elemzést Mexikó, Tunézia és Dél-Korea összehasonlító eseteivel támasztja alá, és az olvasónak egy ellenkező értelmű perspektívát kínál a modern demokratikus átmenetek sikerének és kudarcának magyarázatára.