Boymom: A fiúság újragondolása a lehetetlen férfiasság korában

Olvasói vélemények

A könyv a mai társadalomban a fiúk nevelésének összetettségét és kihívásait vizsgálja, kitérve a férfiasság és az érzelmi fejlődés kérdéseire. Személyes anekdotákat, kutatásokat és átgondolt elemzéseket ötvöz, így a szülők és a pedagógusok számára is átélhető és tanulságos olvasmány.

Az olvasók nagyra értékelik a szerző őszinteségét, magával ragadó írói stílusát, valamint a könyvben a humor és a komoly vita keveredését. Értékes meglátásokat nyújt a férfiasságról és a fiúk érzelmi támogatásáról, és arra ösztönzi a szülőket, hogy gondolják át a neveléssel kapcsolatos megközelítéseiket. A könyv emellett jól megalapozott és elgondolkodtató, így katalizátorként szolgál a fiúk nevelésével és a nemi kérdésekkel kapcsolatos fontos beszélgetésekhez.

Egyes kritikusok nyelvtani hibákra és írásmódbeli problémákra hívták fel a figyelmet, amelyek csökkentették a könyv erőteljes üzenetét. Néhányan úgy vélték, hogy bár az ötletek kulcsfontosságúak, a kivitelezés lehetett volna jobb is. Emellett kisebb kritika volt az is, hogy a könyv inkább a fiúkat nevelő szülőknek tűnik relevánsnak, ami esetleg elidegeníthet másokat.

(22 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Boymom: Reimagining Boyhood in the Age of Impossible Masculinity

Könyv tartalma:

A kulturális kritika, a memoárok és a kortárs amerikai fiúság frontvonalából származó tudósítások keveredésével ez egy humoros és szívszorító mély merülés a fiúk nevelésének összetettségébe a mi feszült politikai pillanatunkban.

A férfiak jogosultságának és agressziójának bizonyítékai mindenütt ott vannak - az iskolai lövöldözőktől az inceleken át az egyetemi erőszakolókig és az online "manoszféráig". A kultúrharcok abszolutista légkörében Ruth Whippman feminista írónő és három fiú édesanyja néha ellentmondásos és védekező helyzetben találja magát, mintha egy szimbolikus szakadék egyik oldalán állna, míg a saját gyermekei a másik oldalon. Ám ahogyan ráébred, a nemi politika nem egyszerű. A férfiak kiváltságai és a férfiak sebezhetősége bonyolult kapcsolatban állnak egymással; és most fontosabb, mint valaha, hogy olyan fiúkat neveljünk, akik képesek szembeszállni a férfias elvárásokkal.

Whippman azt kérdezi, hogy mivel a fiatal férfiak magányosok és öngyilkosok közel négyszer annyian halnak meg, mint női társaik: Milyen kulturális üzeneteket küldünk a fiúknak, amelyek miatt szorongóak, érzelmileg elfojtottak és szociálisan elszigeteltek? Hogyan neveljük fiainkat egészséges önismeretre anélkül, hogy jogos seggfejekké változtatnánk őket? Hogyan találhatunk olyan feminizmust, amely magasabb mércét állít a fiúk elé, de mégis empátiával bánik velük? És mit tegyünk, ha a fiaink nem hajlandóak együttműködni a terveinkkel?

A BoyMom túllép a leegyszerűsítő, polarizált gondolkodáson, hogy feltárja azt a számtalan összetett és láthatatlan módot, ahogyan a férfiasság rendszerei ártanak a fiúknak, és arra tanítják őket, hogy ártani tudjanak másoknak. Whippman, aki eltökélte, hogy kiszélesíti a saját fiai lehetőségeit, és felforgatja a rájuk már ható társadalmi erőket, mindenféle fiúkkal, valamint szülőkkel, pedagógusokkal és más szakértőkkel beszélget, és meglepő és ellentmondásos igazságokat tár fel a fiúk szocializációjáról. Humorral és mély sebezhetőséggel Whippman szigorúan szemügyre veszi saját szülői döntéseit, valamint a mentális egészséggel, az iskolával, a szexszel, a törlési kultúrával, a képernyőkkel, a populáris kultúrával, a barátsággal, a neurodiverzitással és a magányossággal kapcsolatos szélesebb körű narratívákat, hogy értelmet adjon annak, hogyan épül fel és tapasztalható meg a férfiasság a kultúránkban. Ezzel új utat jelöl ki, hogy segítsen nekünk abban, hogy a fiúknak egészségesebb, tágasabb és teljesebb történetet adjunk az életükről.