Brezsnyev ostobasága: A BAM építése és a késő szovjet szocializmus

Olvasói vélemények

A könyv részletesen és tudományos alapossággal vizsgálja a BAM (Bajkál-Amur fővonal) projektet, kiemelve annak társadalmi-politikai következményeit, a szovjet propaganda kudarcát és az építés során felmerülő különböző társadalmi problémákat. Ugyanakkor kritika éri a könyvet, mivel száraz, tudományos formában jelenik meg, amelyből hiányoznak a magával ragadó elbeszélések és a projekt mérnöki aspektusába való betekintés.

⬤ A BAM-projekt és annak szociológiai vonatkozásainak mély és részletes elemzése.
⬤ Kifejezetten ajánlott azoknak, akiket érdekel a Szovjetunió és annak kihívásai.
⬤ Jó szintű tudományos és levéltári kutatás.
⬤ Informatív a BAM-mel és a szovjet környezetvédelmi mozgalommal kapcsolatos kevésbé ismert témákról.
⬤ Értékes betekintést nyújt olyan társadalmi kérdésekbe, mint a korrupció, a szexizmus és az etnikai sokszínűség.

⬤ Az írásmód unalmas, és inkább tűnik disszertációnak, mint lebilincselő elbeszélésnek.
⬤ Hiányzik a BAM-projekt mérnöki és építési szempontjainak jelentős lefedettsége.
⬤ Néhány kritika megemlít egy jelentős ténybeli tévedést a vasút szétválasztásával kapcsolatban.
⬤ Jót tett volna egy érdekesebb bemutatás, beleértve az építők személyes történeteit is.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Brezhnev's Folly: The Building of BAM and Late Soviet Socialism

Könyv tartalma:

A szovjet propaganda a "jövőbe vezető útként" hirdette a Bajkál-Amur fővonalú vasútvonalat (BAM), amely Brezsnyev és a kommunista párt elitjének reményeit és álmait képviselte a késő szovjet korszakban. Az 1974-ben megkezdett, és huszonkilenc évnyi építési szünet után mintegy 2000 mérföldet átfogó BAM-projekt célja az volt, hogy bemutassa a nemzeti egységet, az elszántságot, a szakértelmet, a technológiát és az ipari erőt, amelyet a szovjet szocializmus állítólag megtestesít. Pragmatikusabb szempontból a szovjet vezetés a BAM vasútvonalat a Csendes-óceán felé vezető kereskedelmi útvonalként képzelte el, ahol a szovjet fa és kőolaj piacai megnyílnak, valamint Szibéria fejlődésének motorjaként.

E törekvések és a gazdasági erőforrások hatalmas mértékű lekötése ellenére a BAM egy bóvlinak bizonyult - a késő kommunizmus működésképtelenségének szimbólumának - és kegyetlen tréfának sok egyszerű szovjet állampolgár számára. A valóságban a BAM sajnálatosan nélkülözte a minőségi anyagokat és az építkezést, és a rossz tervezés és a rossz munkaerő áldozata lett. A vasút mára teljesen elkészült, de továbbra is a pazarló költekezés és a hatékonyság hiánya jelképe, amely a brezsnyevi éveket jellemezte.

A Brezsnyev ostobasága című könyvében Christopher J. Ward úttörő társadalomtörténetet ír a BAM vasúti projektről. Megvizsgálja a Szovjetunió különböző köztársaságaiból és más szocialista országokból származó több százezer munkás toborzását, és kiterjedt levéltári kutatásai, valamint a projekt számos dolgozójával készített interjúi betekintést nyújtanak a BAM-munkások mindennapi életébe. Első kézből látjuk a szervezetlenséget, az üres ígéreteket, a szörnyű élet- és munkakörülményeket, a környezeti károkat, a bűncselekményeket, a szegregációt és a diszkriminációt, amelyek a projekt építése során a mindennapi életet jelentették. Így talán a BAM végső iróniáját is látjuk: hogy a szovjet szocializmus építésére irányuló félresikerült erőfeszítés legmaradandóbb öröksége az, hogy történelmi fényt vet egy végzetes hanyatlásban lévő társadalmat sújtó mélységes bajokra.