Brigid köpenye: Egy kelta párbeszéd a pogány és a keresztény között

Olvasói vélemények

A „Brigid köpenye” című könyv Brigid alakját vizsgálja mind a kelta pogányok, mind a keresztények szemszögéből, a szerzők közötti átgondolt és tiszteletteljes párbeszédet biztosítva. A könyv a különbségekkel szemben a hasonlóságokat hangsúlyozza, betekintést nyújt a spiritualitásba és a különböző hitek integrálásába. A szöveg jól megalapozott és magával ragadó, így a különböző hátterű olvasók számára is hozzáférhető.

⬤ Szívhez szóló és mélyreható Brigid felfedezése
⬤ tiszteletteljes és őszinte párbeszéd a különböző spirituális hagyományokat képviselő szerzők között
⬤ jól kutatott, de nem túlságosan tudományos
⬤ a pogány és a keresztény nézőpontokat zökkenőmentesen ötvözi
⬤ gyakorlati lehetőségeket kínál arra, hogy Brigid tanításait beépítsük a spirituális gyakorlatokba
⬤ a szeretet, az elfogadás és a kapcsolat értékét népszerűsíti.

⬤ Néhány olvasó úgy találhatja, hogy az ábrázolás túlságosan szentimentális vagy hiányzik belőle a kritikus történelmi elemzés
⬤ bizonyos magyarázatok a modern mítoszok és tévhitek felé kanyarodhatnak, különösen a boszorkányüldözésekkel kapcsolatban
⬤ egy kritikus nem tudott foglalkozni a tartalommal, mivel nem értett egyet a szerzők értelmezésével.

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Brigid's Mantle: A Celtic Dialogue Between Pagan & Christian

Könyv tartalma:

A történet szerint réges-régen Brigid kiterítette köpenyét a világra.

Védője alatt a Föld és az emberek gyógyulást, felismerést és növekedést találhattak. Ez a legenda, amelyet a kelta pogányok és a kelta keresztények egyaránt osztanak, arra mutat rá, hogy a köpeny nem egy doboz, egy kis merev tartály, amely arra szolgál, hogy bizonyos dolgokat bent tartson, másokat pedig kizárjon.

Ehelyett a köpeny széles, rugalmas, befogadó. Ezt a központi metaforát használva a szerzők - az egyik pogány gyógyító, a másik keresztény lelkész - párbeszédet folytatnak, amely végső soron arról szól, hogy mit jelent spirituálisnak, a hit emberének lenni. Miközben a szerzők megerősítik, hogy nagyon is valós különbségek választják el a pogányságot és a kereszténységet, azt is megerősítik, hogy „Brigid köpenye” alatt közös megértési pontok találhatók.

A szerzők Brigidet, mint pogány istennőt és keresztény szentet egyaránt a párbeszéd középpontjába állítva először a kelta kultúra történelmi alapjait adják meg, a múltat és a jelent. Erre építik a kelta spiritualitás koncepcióját, amely magában foglalja a művészeteket, a természetet, a természetfeletti világot, a rászorulók iránti együttérzést és a nemek közötti egyenlőséget.