Broadcast Hysteria: Orson Welles Világok háborúja és a hamis hírek művészete

Olvasói vélemények

A. Brad Schwartz „Broadcast Hysteria” című könyve átfogó és jól megalapozott elemzést nyújt a hírhedt 1938-as „Világok háborúja” rádióadásról és annak utóhatásairól. Feltárja az adás hatása körüli tévhiteket, a média szerepét és a közönség reakcióit. Bár számos kritika dicséri a könyvet mélysége és lebilincselő elbeszélése miatt, egyes kritikusok szerint bizonyos területeken elmarad az elvárásoktól.

Jól kutatott és dokumentált, lebilincselő elbeszélésmód, érdekes betekintés a médiatörténetbe és a pszichológiába, az adást övező mítoszok hatékony dekonstrukciója, személyes leveleket tartalmaz, amelyek emberi perspektívát nyújtanak, több olvasó által erősen ajánlott.

Néhány olvasó úgy érzi, hogy nem felel meg a hype-nak, kritikák a narratív szálak közötti kapcsolatról, az egyik kritika megjegyezte, hogy nem olyan drámai, mint ahogyan azt általában érzékelik, és míg néhányan élvezetesnek találták, mások időpocsékolásnak tartották egyes részeit.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Broadcast Hysteria: Orson Welles's War of the Worlds and the Art of Fake News

Könyv tartalma:

1938. október 30-án este a rádióhallgatók az Egyesült Államokban megdöbbentő jelentést hallottak egy meteorbecsapódásról New Jersey vidékén. A háttérben szirénázó bemondók titokzatos lényekről, félelmetes harci gépekről és New York City felé tartó sűrű mérges gázfelhőkről számoltak be. Ahogy az inváziós erő Manhattan felé közeledett, egyes hallgatók átszellemülten ültek, míg mások rohantak, hogy riasszák a szomszédokat vagy hívják a rendőrséget. Néhányan még az otthonukból is elmenekültek. A hajmeresztő adás azonban nem valódi híradó volt - Orson Welles H. G. Wells klasszikusának, A világok háborújának adaptációja.

A Broadcast Hysteria című könyvében A. Brad Schwartz bátran elmeséli Welles híres rádiójátékának történetét és annak hatását. Valóban tömeghisztériát váltott ki, ahogyan arról a New York Times beszámolt? Schwartz az első, aki megvizsgálta azt a több száz levelet, amelyet Orson Wellesnek küldtek az adás utáni napokban, és megállapításai megkérdőjelezik a hagyományos bölcsességet. Kevés hallgató hitt abban, hogy tényleges támadás van készülőben. Schwartz azonban még így is kimutatja, hogy Welles adása hatalmas botrányt kavart, és egy másfajta tömegpánikot váltott ki, amikor az amerikaiak a rádió varázslatos erejéről és az ország válság idején mutatkozó sebezhetőségéről vitatkoztak. Amikor a vita véget ért, az amerikai műsorszolgáltatás végérvényesen megváltozott, de nem a legjobb irányba.

Miközben Schwartz elmeséli ezt a történetet, megfigyelhetjük, hogy a természeti katasztrófák és a közelgő háború légköre hogyan tette lehetővé a műsorszolgáltatók számára, hogy első ízben hozzanak létre közös, élő nemzeti élményeket. Végigkövetjük Orson Welles hírnévre való emelkedését, és megnézzük mániákus energiáját és művészi zsenialitását a darab sietős, mégis innovatív produkciójában. Az álhírek mai népszerűségét pedig Welles műsorában és annak számos utánzójában kereshetjük. Schwartz eredeti kutatásai, tehetséges történetmesélése és átgondolt elemzései révén a Broadcast Hysteria úttörő új pillantást vet az amerikai történelem egy kulcsfontosságú, de kevéssé értett epizódjára.