Új-Mexikóban minden évben a nagyböjt és a nagyhét alatt a Bűnbánó Testvériség egy primitív passiójátékot mutat be, amely az önkínzás hagyományos rituáléjával a középkor különös túlélését jelenti. A penitenciásokról már sok rejtélyes újságcikk született, de Alice Corbin Henderson, egy szemtanú rokonszenves beszámolójában a szertartások valódi arcukat mutatják be, és világosan jelzik a történelmi hátteret és a túlélés okát.
Ebből kiderül, hogy az önbűnbánat vallásos szokását már 1598-ban bevezették a Délnyugaton azok a ferences papok, akik Don Juan de O ate-t, katonáit és telepeseit kísérték útjukon Új-Mexikó tartomány végleges letelepedése felé - amely eredetileg a mai Délnyugat teljes területét magába foglalta. Ettől a naptól kezdve az akkor bevezetett szokásokat hagyományosan betartják a "konkvisztádorok" szerény leszármazottai. Alice Corbin és William Penhallow Henderson Új-Mexikóban élt, és közelről ismeri népét és színes táját.
Az eredeti, 1937-es kiadásban megjelent lenyűgöző fekete-fehér illusztrációk az új kiadás szövegének szerves részét képezik. Ebben a kiadásban Lynn Cline bevezetőjével együtt szerepel az "Alice Corbin, An Appreciation" az 1949-es "New Mexico Quarterly Review"-ból, Marc Simmons cikke a "The Santa Fe New Mexican"-ból, valamint T.
M. Pearce kritikája a könyvről az "New Mexico Quarterly"-ból az eredeti kiadás 1937-es megjelenésekor.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)