Brown, not white

Olvasói vélemények

A könyv részletesen megvizsgálja a mexikói-amerikaiak szerepét a houstoni iskolák integrációjában, és megvilágítja tapasztalataikat a polgárjogi mozgalom egy jelentős időszakában.

A jól kutatott és informatív, a houstoniak számára releváns helytörténet büszkeséget ébreszt, rávilágít a chicano mozgalomnak az oktatási diszkrimináció elleni küzdelemre tett kísérleteire.

Kifejezetten a helyi történelem vagy a mexikói-amerikai perspektíva iránt érdeklődő, tágabb polgárjogi kontextusban megjelenő olvasókra korlátozódhat.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Brown, Not White

Könyv tartalma:

Sztrájkok, bojkottok, gyűlések, tárgyalások és pereskedések jellemezték a mexikói származású közösség tagjainak erőfeszítéseit, hogy az 1970-es évek elején elérjék az oktatási lehetőségeket és fellépjenek a houstoni iskolákban a diszkrimináció ellen. Ezeket a válaszlépéseket az váltotta ki, hogy a Houstoni Független Iskolai Körzet megpróbálta megkerülni a szegregáció megszüntetésére vonatkozó bírósági határozatot azáltal, hogy a mexikói-amerikai gyerekeket "fehéreknek" minősítette, és integrálta őket az afro-amerikai gyerekekkel - az angolokat pedig szegregált iskolákban hagyta. A mexikói-amerikaiak kisebbségi csoportként való jogi elismerése vált az egyetlen eszközzé az ilyen jellegű megkülönböztetés elleni küzdelemben.

A jogi elismerésért folytatott küzdelem nemcsak a közösségen belüli szerveződés fellendülését tükrözte, hanem a tudat és az identitás megváltozását is eredményezte. A Brown, Not White című könyvében Guadalupe San Miguel, Jr. éleslátóan követi nyomon a közösség politikai aktivizmusának alakulását az oktatásügyben az 1970-es évek eleji chicano mozgalom korszakában.

San Miguel azt is megállapítja, hogy ez a küzdelem milyen fontos következményekkel jár a mexikói amerikaiakra és a közoktatásra nézve. Először is, mutatja be, hogy a houstoni politikai mozgósítás egy új típusú, alulról szerveződő etnikai vezetés megjelenését emelte ki, amely elkötelezett a közösség felhatalmazása és a különböző ideológiai érdekek befogadása mellett a kisebbségi közösségen belül. Másodszor, ez jelezte az aktivista közösség identitásának eltolódását az asszimilációs "mexikói-amerikai nemzedéktől" a "nacionalista" ideológiájú, felemelkedő chicano mozgalom felé. Végül pedig a mexikói-amerikai érdekeket általában véve bevitte az oktatáspolitikai döntéshozatalba, és különösen az országos deszegregációs küzdelmekbe.

Ez a fontos tanulmány az állami iskolapolitika iránt érdeklődőket, valamint a mexikói-amerikai történelem és az amerikai deszegregáció történetének kutatóit egyaránt érdekelni fogja.