Buddha földje ebben a világban: Filozófia, utópia és radikális buddhizmus

Eredeti címe:

A Buddha Land in This World: Philosophy, Utopia, and Radical Buddhism

Könyv tartalma:

A huszadik század elején Uchiyama Gudō.

, Seno'o Girō.

, Lin Qiuwu és mások olyan buddhizmust képviseltek, amely két szempontból is radikális volt. Először is, többé-kevésbé naturalista álláspontot képviseltek a buddhista tanítás és a kapcsolódó kérdések tekintetében, elutasítva a karmát vagy más természetfeletti hiedelmeket. Másodszor pedig olyan politikai és gazdasági nézeteket képviseltek, amelyek radikálisan hegemóniaellenes, antikapitalista és forradalmi nézeteket vallottak. Az ilyen "radikális buddhizmus" gondolatát komolyan véve, A Buddha földje ebben a világban: Filozófia, utópia és radikális buddhizmus azt a kérdést teszi fel, hogy lehetséges-e olyan filozófiát kifejleszteni, amely egyszerre naturalista, antikapitalista, buddhista és következetes. Ez a könyv tehát nem a radikális buddhizmus tanulmánya, hanem inkább kísérlet annak radikalizálására.

Ennek a "radikalizált radikális buddhizmusnak" az alapjait a Yogā realista értelmezése adja.

Cā.

Ra, amelyet a tágabb tiantai/tendai hagyomány gondolkodói, valamint Donald Davidson és W. V. O. Quine amerikai filozófusok segítségével magyarázott és dolgozott ki. Ennek az alapnak az egyik legfontosabb következménye, hogy csak ez a világ és csak ez az élet a valóságos, amiből az következik, hogy ha a buddhizmus célja a szenvedés enyhítése, akkor azt ebben a világban és ebben az életben kell tennie. A huszadik századi radikális buddhisták (valamint egyes elkötelezett buddhisták) hasonló következtetésre jutottak, amit gyakran úgy fejeztek ki, hogy céljuk "egy Buddha-föld megvalósítása ebben a világban".

Erre az alapra építve, de a Mahā.

Yā.

Na erkölcsfilozófiára, ez a könyv egy olyan etika és társadalomfilozófia mellett érvel, amely a rossznak olyan meghatározásán alapul, mint ami halált vagy szenvedést okoz, vagy ami várhatóan halált vagy szenvedést okoz. Ezen az alapon a kapitalizmus valóban elvetendő, de az utópiát is óvatosan kell kezelni, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mit jelent - egy radikalizált radikális buddhista nézőpontból - Buddha földjére törekedni ebben a világban.

Lajos Brons Japánban élő holland filozófus és társadalomtudós. Miután a hollandiai Groningeni Egyetemen doktorált a társadalomtudományok történetének és filozófiájának egy aspektusáról írt disszertációjával, fokozatosan egyre inkább filozófiai területre lépett. Jelenleg Lajos logikát, etikát és filozófiát tanít egy tokiói egyetemen. Kutatási érdeklődése a filozófia két nagy területére oszlik: az egyik a (meta-)etika és a társadalom-/politikai filozófia átfedése.

A másik a nyelvfilozófia, a metafizika és az ismeretelmélet metszéspontjában. Az előbbi területen végzett kutatások a halál, a szenvedés és az együttérzés közötti kapcsolatokra összpontosítanak. Az utóbbi kutatás a nyelv, a gondolkodás és a valóság közötti kapcsolatokra vonatkozik, és nagy hatással van rá Donald Davidson és W. V. O. Quine filozófiája, valamint a buddhista filozófia. További információk a publikációkról és kutatási érdeklődési köréről, valamint Lajos blogja a www.lajosbrons.net oldalon található.