Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
A Józs 8:30-35-ben Izrael oltárt épít az Ebál hegyén, a Deut 27:1-8-ban foglalt parancsot teljesítve. Ennek az építménynek nagyon fontos társadalmi, politikai és vallási jelentősége volt Izrael számára, mivel ez volt az első építmény, amelyet a nép Kánaán földjére való bevonulása után építettek. Miután az oltár elkészült, áldozatokat kellett felajánlani rajta, és a szövetség megújítását kellett végrehajtani (a Deut 31:9-13-ban leírt szertartás mintájára). Erre a szövetség megújítására azért volt szükség, hogy a szövetségbe integrálják a népet, amely nem volt részese a Sínai-félszigeten szerzett tapasztalatoknak. Ez az esemény elég jelentős volt ahhoz, hogy a közeli Sikemet törzsszövetségi szentélynek nyilvánítsák, és ez volt az első politikai és vallási szertartás, amelyet az izraeliták a földre való bevonulásuk után végeztek. Mint szövetség megerősítése, úgy is jellemezhetnénk, mint a nemzetként való megerősítésüket. Az Ebal-hegyi oltár és a vele járó szertartás tehát a héber Biblia állításai szerint kiemelkedő jelentőségű volt az ősi Izrael életében.
1980-ban, Manassé területének felmérése során Adam Zertal izraeli régész az Ebal-hegyen egy lelőhelyet fedezett fel, amely az I. Vas-korszakból származik, amikor az izraeliták elkezdtek letelepedni Kánaán középső dombvidékén. A lelőhelyet nyolc évszakon keresztül, 1982 és 1989 között tárták fel a Haifai Egyetem és az Izraeli Kutatási Társaság égisze alatt. 1985-ben Zertal közzétett egy cikket, amelyben felvetette, hogy az Ebálon álló építmény a Józs 8:30-35-ben említett oltár lehetett.
A The Iron Age I Structure on Mt. Ebal című könyvében Ralph Hawkins áttekinti az Ebal-hegyen végzett ásatásokat és azok eredményeit, beleértve az ott talált szkarabeuszokat, pecséteket és állatcsontokat. Megvizsgálja a helyszín építészetét a mezopotámiai őrtornyokkal, oltárokkal, valamint a misnai anyagokban, Ezékielben és a Deuteronómiumban található oltárleírásokkal kapcsolatban.
Ez a lenyűgöző könyv az Ebal-hegyet vizsgálja összehasonlító módszerrel mind a fizikai adatok, mind a szöveges adatok tekintetében. A helyszínt és a leleteket elemzik, majd összehasonlítják az alternatív javaslatokkal és irodalmi hagyományokkal. A lelőhelyet tágabb regionális kontextusba helyezik, hogy meghatározzák, hogyan kapcsolódhat az I. vaskor nagyobb településképéhez. Az elsődleges cél az adatok vizsgálata a lelőhely jellegének és funkciójának, valamint a Józs 8,30-35-höz való lehetséges kapcsolatának meghatározása céljából. Lenyűgöző olvasmány bibliai és régészhallgatók és -kutatók számára, akik jobban el tudják majd képzelni a múltbeli események helyszíneit.
