Pride, Not Prejudice: National Identity as a Pacifying Force in East Asia
Amint azt Kína Japánhoz fűződő viszonya és Japán és Dél-Korea kapcsolata mutatja, még a növekvő regionális gazdasági kölcsönös függőségek sem elegendőek a korábbi háborúk, inváziók és gyarmati uralmi időszakok keserű emlékeinek leküzdéséhez. Bár történtek erőfeszítések a történelmi ellenségeskedés enyhítésére, Északkelet-Ázsiában kevés bizonyult sikeresnek.
A korábbi kutatásokban a tudósok a kapcsolatok javulását a sűrű gazdasági kölcsönös függőségtől vagy a fokozott társadalmi kapcsolatoktól várták. Gazdasági szempontból azonban Japán és Kína már most is nagymértékben kereskedik egymással: Japán Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé, Kína pedig Japán után a második legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. A társadalmi kapcsolatok már most is intenzívek, mivel kínaiak, koreaiak és japánok milliói látogatják meg évente egymás országát diákként, turistaként és üzleti úton.
Ezek a fejlemények azonban nem enyhítették a nemzetközi bizalmatlanságot és a negatív megítélést, és nem oldották fel a nézeteltérést arról, hogy mi számít "megfelelő jóvátételnek" az országok fájdalmas történelmével kapcsolatban. Az erős nacionalizmusok összecsapásait észlelve világszerte, például Északkelet-Ázsiában, számos tanulmány azt sugallta, hogy a békésebb kapcsolatok csak akkor valószínűsíthetőek, ha az országok az univerzalizmus előmozdításával elfedik vagy elfedik a meglévő nemzeti identitást.
A Pride, Not Prejudice ezzel szemben azt állítja, hogy a nemzeti identitások megerősítése hatékonyabb módja lehet a nemzetközi együttműködés kiépítésének. Ha az egyes országok lakossága elgondolkodik nemzeti identitásuk értékein, a bizalom és a pozitív megítélés növekedhet az országok között. Ez az elképzelés összhangban van azzal az elméleti alapvetéssel, miszerint azok, akiknek világos, biztonságos és elégedett önérzetük van, cserébe nyitottabbak, kiegyensúlyozottabbak és kevésbé védekezőek lehetnek másokkal szemben.
Ráadásul ez a csökkent védekezőkészség a konfliktusok és a gyarmatosítás múltbeli "okozói" részéről is fokozza a bűntudat elismerését. Eunbin Chung az önmegerősítés szociálpszichológiai elméletét kölcsönzi, és nemzetközi kontextusra alkalmazza, hogy amellett érveljen, hogy a nemzeti identitás megerősítése, vagy annak átgondolása, hogy mit jelent az embernek az országához tartozni, növelheti a bizalmat, a bűntudat elismerését és a pozitív megítélést az országok között.
