A „Tiszta szerencsével” azt a figyelemre méltó történetet meséli el, hogyan élte túl Fela Igielnik a varsói gettóban töltött életet és a II.
világháború brutalitását. De ennél is több, megmutatja, hogy még a legsötétebb tapasztalatokat - éhezés, kényszermunka és menetelés, intézményesített gyűlölet - is át lehet alakítani a nevelés és a megértés előmozdításának lehetőségévé.
A megrázó elbeszélés és az esszéisztikus értelmezés között váltakozva; a háború abszurditásának, valamint az intolerancia és a bigottság következményeinek kikérdezésében egyszerre gyermeki perspektívájú, ugyanakkor a háború abszurditásának és az intolerancia és a fanatizmus következményeinek fanyarul érett stílusban megírt „Tiszta szerencsével” egy fiatal nő csúcspontját jelenti, akinek sikerült túlélnie, sőt időnként felvirágoznia a hat évig tartó náci brutalitás, valamint a bizonytalanság és a megválaszolatlan kérdések sok-sok éve alatt. Emberi mivoltát megőrizve, a holokauszt eseményeinek megörökítésére tett erőfeszítései révén, valamint olyan témákkal foglalkozva, mint a háború utáni politika és az oktatás szerepe a további népirtások megelőzésében, Fela Igielnik figyelemre méltó dokumentumot hagyott hátra, amely arra tanít bennünket, hogy az emlékezés egyben nevelés is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)