The Descent of Celia
A főszereplő, Celia, már kiskorától kezdve aberrált viselkedést tanúsított, kétéves kora előtt megölt egy kiscsirkét, mert az nem akart csendben maradni. Később, talán véletlenül, ugyanebből az okból megölte a kishúgát is. Mindkét esetben hátborzongatóan ártatlan megértés hiányát mutatta.
Féltékeny és neheztelő volt, elszakadt a kapcsolattól, amikor egy új baba miatt kiszorítva érezte magát. Évekkel később, amikor egy idősebb testvér megbetegedett, féltékeny és neheztelő volt. Nem tetszett neki a figyelem, amit a fiú kapott. Amikor látta, hogy a szülei gondoskodnak a testvéréről, így kiáltott fel: "Miért zavarjátok? Meg fog halni, talán már holnap". Nem mutatott semmilyen érzelmet, amikor a testvér meghalt. A temetésén az volt a legfőbb gondja, hogy a második sorban ült, és nem állt nyíltan a szülei elé. Úgy érezte, hogy kiszorult az idősebb nővére és egy másik, a másik baba "halála" után született kistestvére miatt.
Néhány családtag észrevette, hogy valami nincs rendben, de nem tudták elhinni, és elfogadták, mentegették és eltűrték a viselkedést, lehetővé téve annak folytatását. Nem kapott elég korán segítséget, hogy megállítsa a spirálját. Aztán úgy tűnt, hogy már túl késő.
Mivel senki sem állította meg, a nő számos családtagját bántalmazta. A FÉRJÉT bántalmazta, fenyegette és manipulálta, kezdve az első gyermekük születése után. Az ÉDESANYJA agyvérzést kapott, talán a viselkedése miatt. Bántalmazta és elhanyagolta magatehetetlen édesanyját.
A SZÜLŐI megnyugtatóan beszéltek, amikor a közelében voltak, de soha nem kérdőjelezték meg. Végül a dühkitöréseitől való félelmükben eltávolodtak tőle.
A GYERMEKEIT irányította, manipulálta, és állandóan azzal fenyegette őket, hogy mit fog tenni, ha szembeszállnak vele vagy kritizálják. Végül ők is eltávolodtak tőle.
A viselkedésétől való félelemmel uralkodott, így működött.
Ellenőrzött módon a bipoláris, paranoid skizofrén, pszichotikus viselkedés sötétségébe süllyedt, amihez szélsőséges depressziós rohamok és öngyilkossági hajlamok társultak. Végül veszélyt jelentett önmagára és másokra is. A plafonba lőtt, amikor a ház nyikorgott, a zajos gyerekekkel teli iskolabuszokra és a saját udvarukon nevető szomszédokra. Még a város seriffje is vonakodott közeledni hozzá.
Végül be kellett zárni.