Értékelés:
Leo Damore könyvének kritikái részletesen megvizsgálják a Ted Kennedy és Mary Jo Kopechne Chappaquiddick-i incidenst, különös tekintettel az esemény politikai eltussolására és következményeire. Sok olvasó dicsérte az alapos kutatást és az ügyet övező politikai machinációkba való betekintést, míg néhányan kritizálták a könyv hosszát, az írásmódot és a tempót.
Előnyök:⬤ Alapos kutatás, rengeteg részletet tartalmaz a Chappaquiddick-i incidensről.
⬤ Kritikusan vizsgálja a politikai osztályt és annak befolyását az igazságszolgáltatásra.
⬤ Új perspektívákat és betekintést nyújt az eseményekbe és az érintett szereplőkbe, így a Kennedy család és az amerikai történelem iránt érdeklődők számára is lebilincselő olvasmány.
⬤ Magával ragadó az alapos történelmi beszámolókat kedvelő olvasók számára.
⬤ Az írásmódot monotonnak és gyakran passzív hangvételűnek írják le, ami fárasztóvá teheti az olvasás élményét.
⬤ Néhány olvasó túl hosszúnak és vontatottnak találta a könyvet, különösen az utóbbi részeket.
⬤ A szereplők és részletek zavarba ejtő száma miatt nehéz volt követni a kapcsolatokat és szerepeket.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy a fontos kérdésekre nem kaptak kellő választ, és hogy a könyvből hiányzott egy határozott, végleges konklúzió.
(97 olvasói vélemény alapján)
Chappaquiddick: Power, Privilege, and the Ted Kennedy Cover-Up
"A riporteri szorgalom eredménye ez a könyv, amely olyan történetet mesél el, amelyet a legötletesebb krimiírónak is nehéz lett volna kitalálni. Ez a történet halálról, intrikákról, az igazságszolgáltatás akadályozásáról, korrupcióról és politikáról szól. Ez egyúttal annak egyik nézőpontja is, hogy Edward M. Kennedy szenátort miért nem vádolták meg soha Mary Jo Kopechne 1969-es halálával kapcsolatban. Damore több mint négy évet töltött a könyvvel, és ő az első író, aki hozzáférhetett az állami rendőrség nyomozati jelentéséhez és a massachusettsi gépjármű-nyilvántartás bizalmas irataihoz. Damore, aki négy másik könyvet is írt, és a Cape Cod News riportereként tudósított a chappaquiddicki incidensről, szintén talált egy repedést abban, hogy Kennedy mind a rendőrség, mind a sajtó részéről elzárkózott a nyilvánosság elől.”. -- People Magazine 1988-as kritika
Egy fiatal nő egy gazdag amerikai szenátorral távozik egy partiról. Másnap reggel a nő holttestét a férfi autójában találják meg egy tó fenekén.
Ez a megrázó igaz történet Mary Jo Kopechne kampánystratéga haláláról Chappaquiddickben és a szenátorról - a 37 éves Ted Kennedy szenátorról -, aki a víz alatt hagyta őt, míg ő visszatért a szállodájába, aludt és telefonált a társainak. Ez egy hatalmas, kiváltságos amerikai férfi története, aki képes volt eldobhatónak tekinteni egy nő életét anélkül, hogy valódi következményekkel kellett volna szembenéznie. És ez a történet egy szégyenteljes politikai eltussolás története, amelyben az ország egyik legjobban összekapcsolt családja és annak ügyvédekből, PR-osokból és barátokból álló hálózata vett részt, akik gondoskodtak arról, hogy Ted Kennedy még negyven évig a szenátus megbecsült tagja maradjon.
Eredetileg 1988-ban jelent meg Szenátori kiváltság címmel, de ez a könyv majdnem nem került nyomtatásba, miután az eredeti kiadó, a Random House túl robbanásveszélyesnek ítélte, és visszalépett a szerzővel, Leo Damore-ral kötött szerződéstől. Rejtélyes módon a többi nagy New York-i kiadó sem akart hozzányúlni. Csak amikor a kis független Regnery kiadó megszerezte a kéziratot, vált lehetővé a könyv kiadása, és az úgynevezett „Chappaquiddick incidens” igaz története végre elbeszélhetővé vált. A Chappaquiddick című új kiadás 30 évvel az eredeti Szenátori kiváltság után jelenik meg, hogy egybeessen a Chappaquiddick című film országos mozibemutatójával, amelynek főszereplői Jason Clarke, Kate Mara, Ed Helms, Bruce Dern és Jim Gaffigan.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)