Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Charlie Parker improvizációinak mélyreható elemzését mutatja be a schenkeri elmélet segítségével, bár elsősorban a zeneelméleti háttérrel rendelkező olvasóknak szól. Míg egyesek értékesnek találják a Parker munkásságába való betekintés miatt, mások kritizálják, hogy túlságosan összetett és tudományos igényű, ami az alkalmi olvasók számára kevésbé hozzáférhetővé teszi.
Előnyök:A könyv Charlie Parker improvizációs technikáinak alapos vizsgálatát nyújtja a schenkeri elemzésen keresztül. A jazzelméletben jártasak számára értékes forrásként jegyzik, és olyan meglátásokat kínál, amelyek elmélyíthetik Parker zenéjének megbecsülését. Néhány olvasó úgy találta, hogy arra ösztönzi őket, hogy többet hallgassák Parker műveit.
Hátrányok:A könyv nem alkalmas azok számára, akik nem rendelkeznek szilárd zeneelméleti ismeretekkel, különösen a schenkeri koncepciókkal. A kritikusok szerint az elemzést a szerző tézisének megfelelően manipuláltnak lehet érezni, a jazzelemzéshez nem megfelelő módszereket alkalmazva. Egyes kritikusok úgy vélték, hogy a könyv nem segíti Parker improvizációs stílusának megértését, mondván, hogy túlságosan összetett és akadémikus.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Charlie Parker and Thematic Improvisation
Könyv tartalma:
Martin Charlie Parker jelentőségének új, átfogó értékelését adja a különböző műfajokban játszott improvizációinak elemzésén keresztül. A Parkerről szóló korábbi tanulmányok azt állítják, hogy stílusa dallamformulák kiterjedt hálózatán alapul, amelyeket a szólók létrehozásához kombinál.
Mivel improvizációiban témától függetlenül ugyanazok a formulák jelennek meg, ezek a tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a szólók általában nem kapcsolódnak az eredeti dallamokhoz. A Charlie Parker and Thematic Improvisation (Charlie Parker és a tematikus improvizáció) egy nagyon is szükséges újraértékelést nyújt azáltal, hogy megmutatja, hogy Parker szólói gyakran váratlan és néha zseniális módon kapcsolódnak az eredeti témákhoz. A konklúzió összefoglalja Parker stílusának jellegzetességeit, és a nyugati zenetörténet kontextusában tárgyalja hozzájárulását.
Számos átiratot mellékelünk. Ez az úttörő technikai tanulmány a zenetudósok és a jazz komoly hallgatóinak érdeklődésére tarthat számot.
