Az írás címe konfliktushelyzetet sugall, és valóban ezt az üzenetet kívánja közvetíteni. A központi üzeneten túlmenően azonban ez a tanulmány azt is tárgyalja, hogy a ghánai városi területeken a hulladékgazdálkodás milyen módon generál konfliktusokat az összes érdekelt fél között: a hulladékot befogadó közösségek lakói és vezetőik, az Accrai Fővárosi Közgyűlés hulladékgazdálkodási hatóságai, a Környezetvédelmi Ügynökség és a magán hulladékgazdálkodási vállalatok között.
Ez a dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg e konfliktusok csökkentésére. Az egyik vizsgált közösségben, amikor egy idős férfit megkértek, hogy magyarázza meg, miért zárták el a közösségének lakói az egyetlen bekötőutat, és miért akadályozták meg, hogy a hulladékszállító járművek a közeli szeméttelepen rakják le a hulladékot, dühösen válaszolt: Ki fogadja be a hulladékot? Mondja meg a sofőröknek, hogy vigyék vissza a hulladékot Accrába, azokhoz az emberekhez, akik termelték.
Miért kellene nekünk átvennünk a hulladékot? Eleged van! Nyilvánvaló, hogy ez a válasz számos, több területet érintő kérdéssel terhelt. Ez az írás különösen a helyi közösségek és a nagyhatalmú állami bürokratikus intézmények közötti, a települési hulladék kezelésével kapcsolatos vitás kérdéssel foglalkozik.