Értékelés:
A kritikák kiemelik, hogy a Liszt Ferenc által írt „Chopin élete” összetett és sűrű mű, amely az életrajzi elemeket Chopin zenéjének és korának társadalmi kontextusának átfogó kommentárjával ötvözi. Míg egyes olvasók értékelik Liszt személyes kapcsolatát Chopinnel és a művészetébe nyújtott betekintést, sokan úgy találják, hogy az írás túlságosan is burjánzó, nem összpontosít Chopin életére, és nehéz vele foglalkozni. Úgy tűnik, hogy a könyvben Liszt szeretője is jelentős mértékben közreműködik, ami kérdéseket vet fel a szerzőségével és életrajzként való megbízhatóságával kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Chopin közeli barátjának egyedülálló nézőpontját nyújtja, betekintést nyújtva Chopin személyiségébe és zenéjébe.
⬤ Történelmi kontextust és érdekes részleteket tartalmaz a lengyel kultúráról.
⬤ Értékes elemzést nyújt Chopin műveiről, különösen zongorakompozícióiról.
⬤ A sűrű és túlságosan virágos nyelvezet megnehezíti az olvasást.
⬤ Hiányzik a Chopin életére összpontosító, lebilincselő elbeszélés; inkább a korszak és Liszt véleményének kommentálása.
⬤ A tartalom jelentős részét Carolyne hercegnőnek tulajdonítják, ami megnehezíti a szerzőséget és a megbízhatóságot.
⬤ Néhány olvasó unalmasnak és kevéssé kielégítőnek találta Chopin tényleges élettörténetét illetően.
(33 olvasói vélemény alapján)
Life of Chopin
A Chopin élete egy klasszikus zenei életrajz, amely a nagy lengyel zongoraművész/zeneszerző, Frederic Chopin életéről szóló végleges beszámoló. A történetet barátja és kollégája, a legendás magyar zongoraművész, Liszt Ferenc meséli el - az ideális ember arra, hogy elmesélje Chopin rövid, de zseniális életét. Liszt tárgyhoz való közelsége és éleslátó beszámolói olyan rezonanciával töltik meg ezt a Chopin-életrajzot, amilyennel kevesen rendelkeznek. Frederic Francois Chopin (1810. március 1. - 1849. október 17.) lengyel zeneszerző és virtuóz zongoraművész volt a romantika korában, aki elsősorban szólózongorára írt. Világhírnevét korának vezető muzsikusaként őrizte meg, akinek "költői zsenialitása olyan professzionális technikán alapult, amelynek nemzedékében nem volt párja". Chopin Fryderyk Franciszek Chopin n 1) néven született az akkori Varsói Hercegségben, és Varsóban nőtt fel, amely 1815-ben a Kongresszus Lengyelország része lett. Csodagyerekként Varsóban fejezte be zenei tanulmányait és komponálta korábbi műveit, mielőtt 20 évesen, kevesebb mint egy hónappal az 1830. novemberi felkelés kitörése előtt elhagyta Lengyelországot. Huszonegy évesen Párizsban telepedett le. Ezt követően - élete utolsó 18 évében - mindössze 30 nyilvános előadást tartott, és inkább a szalonok intimebb légkörét részesítette előnyben. Kompozícióinak eladásából és zongoraórákból tartotta fenn magát, amelyekre nagy volt a kereslet.
Chopin barátságot kötött Liszt Ferenccel, és sok más zenei kortársa (köztük Robert Schumann) is csodálta. 1835-ben Chopin megkapta a francia állampolgárságot. Miután 1836 és 1837 között meghiúsult az eljegyzése Maria Wodzirska-val, gyakran zűrös kapcsolatot tartott fenn Amantine Dupin francia írónővel (írói álnevén George Sand). Egy rövid és boldogtalan mallorcai látogatás Sanddel 1838-39-ben az egyik legtermékenyebb zeneszerzői időszakának bizonyult. Utolsó éveiben rajongója, Jane Stirling támogatta anyagilag, aki azt is megszervezte, hogy 1848-ban Skóciába látogasson. Chopin élete nagy részében rossz egészségnek örvendett. Párizsban halt meg 1849-ben, 39 éves korában, valószínűleg tuberkulózisban. Chopin valamennyi kompozíciójában zongora szerepel. A legtöbbet szólózongorára írta, de írt két zongoraversenyt, néhány kamaradarabot és mintegy 19 lengyel szövegre írt dalt is. Billentyűs stílusa ezoterikus és gyakran technikailag igényes: saját előadásait árnyaltságukról és érzékenységükről ismerték. Chopin találta fel a hangszeres ballada fogalmát. Fő zongoraművei között mazurkák, keringők, noktürnök, polonézek, tudes, impromptus, scherzók, prelűdök és szonáták is szerepelnek, némelyik csak posztumusz jelent meg. Kompozíciós stílusára többek között a lengyel népzene, a klasszikus hagyomány, J. S.
Bach, Mozart és Schubert, valamint a párizsi szalonok légköre, amelyeknek gyakori vendége volt. A stílus, a harmónia és a zenei forma terén tett újításai, valamint a zenének a nacionalizmussal való összekapcsolása a késő romantikus korszakban és azt követően is nagy hatást gyakorolt. Chopin zenéje, a zene egyik legkorábbi szupersztárjának státusza, a politikai lázadással való (közvetett) kapcsolata, gyakran viharos szerelmi élete és korai halála a romantikus korszak egyik vezető szimbólumává tette. Művei továbbra is népszerűek, és számos film és életrajz készült róla, amelyek történeti hűsége változó.