Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 9 olvasói szavazat alapján történt.
Clara Schumann, Pianist and Composer
1824 egyik tavaszi napján a négyéves Clara Wieck a gyerekszobában ült három öccsével, Alwinnal, Gusztávval és a kis Viktorral. Alwin és Gustav babanyelven gügyögött, Victor sírt, de Clara tökéletesen hallgatott. Clara mindig is csendben-némán viselkedett. Még egy szót sem szólt. Majdnem ötéves volt, és egy szót sem szólt! A gyermeknek egyszerűnek kellett lennie. Talán süket volt. Milyen tragikus, hogy Wieck zenészmesternek ilyen lánya van!
De Clara nem volt süket. Az apja tanítványainak zongorajátéka szólt. Clara egész nap hallotta, ahogy a zene dicsőséges hangjai bejárják a házat.
A négyéves Clara Wieck Schumann attól a pillanattól kezdve, hogy meghallotta a zenét apja zongoraterméből, zongorázni akart. Csodagyerek lett, kilencévesen debütált, és a tizenkilencedik században a nők közül a leghosszabb koncertkarriert futotta be. Tizennyolc évesen megkapta a Királyi és Császári Virtuózok címet - a legmagasabb zenei kitüntetést Ausztriában.
Clara többet akart tenni, mint szórakoztatni. Azt akarta, hogy a közönség érezze a szeretetet, a bánatot, az örömöt és a szépséget. Ezt új zongorajátékával érte el. Hatvan évig tartó koncertkarriert futott be, feleségül ment Robert Schumannhoz, felügyelte a vagyonát, és felnevelte nyolc gyermeküket. Ünnepelt zeneszerzőként zongoraversenyt, kamarazenét, dalokat, zongoradarabokat és legismertebb művét, a g-moll zongoratriót írta.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)