Cognitive Gadgets: A gondolkodás kulturális evolúciója

Olvasói vélemények

Cecilia Heyes professzor „Kognitív szerkentyűk: A gondolkodás kulturális evolúciója” című könyvében meggyőző érvként mutatja be, hogy számos, gyakran veleszületettnek hitt emberi kognitív képesség valójában a társadalmi tanulás révén szerzett kulturális kütyük. Heyes különbséget tesz a kognitív szerkentyűk és a kognitív ösztönök között, és a kultúrának az elménk alakításában játszott szerepének hangsúlyozásával új perspektívát nyújt az emberi evolúció és a megismerés számára.

⬤ Erős érvek, amelyeket változatos kutatások támasztanak alá.
⬤ Világos és közérthető írásmód a technikai tartalom ellenére.
⬤ Bizonyítékokkal támasztja alá a kognitív ösztönökkel kapcsolatos hagyományos nézeteket.
⬤ Új nézőpontot kínál az emberi intelligencia természetéről és a kulturális evolúcióról.
⬤ Elgondolkodtató következmények a kognitív fejlődés és a társadalmi kultúra megértéséhez.

⬤ A könyv tudományos fókusza miatt nem feltétlenül alkalmas az általános olvasók számára.
⬤ Néhány olvasó nem találta egyértelműnek a szerző tézisét a kulturális inputok és a genetikai hatások jelentőségét illetően.
⬤ Bizonyos elméleti szempontokkal kapcsolatos határozott állásfoglalások hiánya miatt az olvasók több egyértelműségre vágyhatnak.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Cognitive Gadgets: The Cultural Evolution of Thinking

Könyv tartalma:

"Ez egy fontos könyv, és valószínűleg az év legelgondolkodtatóbb könyve a társadalomtudományok területén.... Nagyon ajánlott, valószínűleg az év egyik legelgondolkodtatóbb könyve lesz." - Tyler Cowen, Marginal Revolution.

Hogyan vált az emberi elme ennyire mássá, mint a többi állaté? Mi a magyarázata annak, hogy képesek vagyunk megérteni a fizikai világ működését, képesek vagyunk mások gondolataiba belegondolni, képesek vagyunk pletykálni, olvasni, történeteket mesélni a múltról és elképzelni a jövőt? Ezek a kérdések nem újak: filozófusok, pszichológusok, antropológusok, evolucionisták és neurobiológusok évszázadok óta vitatják őket. Az egyik ma széles körben elfogadott magyarázat szerint az embereknek különleges kognitív ösztöneik vannak. A többi élő állatfajjal ellentétben mi olyan bonyolult mechanizmusokkal születünk, amelyek segítségével ok-okozati összefüggésekre következtethetünk, mások gondolataiban olvashatunk, viselkedéseket másolhatunk és nyelvet használhatunk.

Cecilia Heyes egyetért azzal, hogy a felnőtt emberek lenyűgöző kognitív felszereléssel rendelkeznek. Az ő keretei között azonban ezek a kognitív szerkentyűk nem a génekbe programozott ösztönök, hanem a gyermekkor folyamán, a társas interakciók révén épülnek fel. A kognitív szerkentyűk inkább a kulturális evolúció, mint a genetikai evolúció termékei. Születéskor az emberi csecsemők elméje csak finoman különbözik az újszülött csimpánzok elméjétől. Barátságosabbak vagyunk, figyelmünket más dolgokra irányítjuk, és olyan tanulási és emlékezési képességgel rendelkezünk, amely felülmúlja az újszülött csimpánzok képességeit. Mégis, ha ezeket a finom különbségeket kultúrával átitatott emberi környezetnek tesszük ki, óriási hatásuk van. Lehetővé teszik számunkra, hogy a minket körülvevő társadalmi világból sajátosan emberi gondolkodásmódot töltsünk fel.

Amint azt a Cognitive Gadgets világossá teszi, formálható emberi elménk születésünktől fogva képes megtanulni a kultúrán keresztül nemcsak azt, hogy mit gondoljunk, hanem azt is, hogy hogyan gondoljuk azt.