Értékelés:

A Kim Coleman Foote által írt Coleman Hill két család, a Grimes és a Coleman család összefonódó történetét meséli el, akik a nagy népvándorlás idején délről New Jerseybe vándorolnak. A könyv a generációs traumák, a barátság és a fekete családokat érintő történelmi kihívások hatásait járja körül, és a családon belüli erőszakkal, alkoholizmussal és társadalmi problémákkal való küzdelmük megrendítő ábrázolásában csúcsosodik ki.
Előnyök:A történetmesélést a mélységéért dicsérik, a több nézőpont lehetővé teszi a karakterek és küzdelmeik jobb megértését. Az olvasók a történelmi kontextust gazdagnak, az elbeszélés érzelmi súlyát pedig lenyűgözőnek találták. A karakterközpontú fejezetek használata és a családi fotók beépítése fokozta az elbeszélés átélhetőségét és hitelességét.
Hátrányok:Néhány olvasó nehezen követhetőnek találta az elbeszélést a szereplők száma és a nézőpontok váltakozása miatt. Az erőszak és a működési zavarok súlyos témái egyesek számára nehezen emészthetőek voltak, ami kevésbé élvezetes olvasmányélményhez vezetett. Néhány kritika megemlítette, hogy a történetet közhelyesnek vagy ismétlődőnek érezték, mások pedig a szereplők jövőjével kapcsolatos több megoldásra vágytak.
(39 olvasói vélemény alapján)
"Egyszer-egyszer egy író olyan zsenialitással áll elő, hogy eláll a lélegzetünk. Kim Coleman Foote ilyen író." --Jacqueline Woodson, a Red at the Bone című könyv National Book Award-díjas szerzője
"Egy remekmű. Briliáns, eleven, szívszorító, epikus, gyönyörű, nyers és igaz... Ez az amerikai történet." -Andrew Sean Greer, a Less Is Lost Pulitzer-díjas szerzője
"Kim Coleman Foote-nak megvan az a ritka tehetsége, hogy teljesen belemerít az időbe és a helybe... Egy elsöprő erejű, mégis bensőséges családi saga." --Sarah Jessica Parker
A Coleman Hill két amerikai család izgalmas története, akiknek sorsa összefonódik a nagy népvándorlás nyomán. A tényeket és a fikciót ötvöző, figyelemre méltó, karakterekben gazdag, három generációt összekötő kötelékek feltárása.
1916-ban Celia Coleman és Lucy Grimes a polgárháborút követő déli háború utáni rasszizmus és szegénység elől az északi "ígéret földjére" menekül. Hamarosan azonban megtudják, hogy a New Jersey állambeli Vauxhallban is főként fekete nőket alkalmaznak házimunkára, a pénz kevés, a gyerekek nem haladnak előre az iskolában, a fekete férfiak pedig fiatalon halnak meg.
Néhány éven belül mindkét nő férje meghalt. Celia és Lucy egyedül maradva ezen a barátságtalan helyen, egymáshoz fordulnak támogatásért, hogy gyermekeiket távol az otthonuktól felneveljék. Egymás legközelebbi bizalmasai lesznek, és az anyák barátsága által felbátorodva gyermekeik élete is összefonódik. Ezzel a közelséggel azonban bonyodalmak is járnak. Ahogy a gyerekek serdülőkorba érnek, ketten is belekeverednek egy meggondolatlan cselekedetbe, és Celia és Lucy kibékíthetetlen ellentétben találják magukat abban a kérdésben, hogy ki a hibás. Az ezt követő bukás szörnyű következményekkel jár, amelyek visszahatnak családjuk következő két generációjára.
A lenyűgöző biomitográfia - a szót a néhai nagy írónő, Audre Lorde alkotta meg -, Coleman Hill a szerző saját családi legendájából, történelmi feljegyzésekből és buzgó képzeletéből merít, hogy egy felejthetetlen új történetet alkosson.