Conceiving Desire in Lyly and Shakespeare: Metaphor, Cognition and Eros
Az elme szerepét vizsgálja az erotikus élmény megteremtésében a kora újkori színpadon
⬤ Új kritikai módszertant terjeszt elő, amely a megismerésnek az erotikus vágy és magának a gyönyörnek a megtapasztalásában játszott szerepét írja jóvá.
⬤ Felfedezi az erotikus metaforák filozófiai alapjait, olyan ókori, kora újkori és kortárs gondolkodókra támaszkodva, mint Arisztotelész, Giordano Bruno, Gaston Bachelard, Emmanuel Levinas, Kenneth Burke, George Lakoff és Mark Turner.
⬤ Fényt derít a filozófiai és kontemplatív erotikus beszéd drámai vitalitására.
⬤ Bemutatja az első olyan átfogó tanulmányt, amely John Lyly és William Shakespeare drámáit párosítja, és az intimitás új formáit tárja fel darabjaikban.
A vágy „felfogása” az erotikus képzelet generatív potenciáljának elismerését jelenti, azt a képességét, hogy formát adjon és értelmet adjon a legmegfoghatatlanabb tapasztalatoknak. Gillian Knoll a gondolkodás metaforikus természetéről szóló kognitív elméletekből kiindulva három fogalmi metafora - a mozgás, a tér és a kreativitás - körvonalait követi nyomon, amelyek John Lyly és William Shakespeare darabjaiban a vágyat formálják. A metaforák - érvelése szerint - többet tesznek, mint az erosz elbeszélése vagy kifejezése; Lyly és Shakespeare szereplői számára erotikus élményt jelentenek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)