Convening Black Intimacy: Christianity, Gender, and Tradition in Early Twentieth-Century South Africa
Példa nélküli tanulmány arról, hogyan alakította át a kereszténység a fekete dél-afrikaiak nemről, szexualitásról, házasságról és családról alkotott elképzeléseit a huszadik század első felében.
Ez a könyv azt mutatja be, hogy a modern fekete intim élet kialakításának elsődleges affektív ereje a huszadik század eleji Dél-Afrikában nem a gyakran idézett vendégmunkások beáramlása, hanem a kereszténység elterjedése volt. A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején az afrikai konvertiták az intim élet új felfogását alakították ki, amely a szexualitásról, a nemi szerepekről és az erkölcsről alkotott elképzeléseket formálta.
Bár a fekete intimitás átformálása először a középosztálybeli státuszra törekvő, művelt afrikaiak körében zajlott le, az 1950-es évekre már minden fekete keresztényre - a fekete dél-afrikai lakosság 60 százalékára - kiterjedt. Bizonyos fekete hagyományok és szokások viszont központi szerepet játszottak a szexuális modernitás elfogadásában, amely azért nyert teret, mert olyan gyakorlatokat foglalt magában, mint a lobola, amelyben a vőlegény háláját azzal fejezi ki, hogy vagyontárgyakat ad át menyasszonya családjának. Míg az intimitás megértésének a kereszténység által megismert módjai széles körű vonzerőnek örvendtek, mert részben a hagyományos szokásokhoz igazodtak, más egyének számára vonzó volt, hogy az új elképzelések hogyan szakítottak a hagyományokkal. Natasha Erlank mindkét esetben azt állítja, hogy amit a fekete dél-afrikaiak ma hagyománynak tekintenek, azt a kereszténység egyértelműen megváltoztatta.
A kereszténységnek a fekete Dél-Afrikában a családról, a nemekről és a házasságról alkotott elképzelések kibontakozására gyakorolt kiemelkedő befolyását bizonygatva Erlank megkérdőjelezi azokat a társadalomtörténészeket, akik a kulcsfontosságú tényezőt a migráns munkarendszernek tulajdonították. Erlank a források széles köréből merít, többek között a népszerű fekete irodalomból és a fekete sajtóból, afrikai egyházi és missziós archívumokból, valamint a dél-afrikai bíróságok feljegyzéseiből, amelyeket szerinte eddig nem használtak ki kellőképpen Dél-Afrika történetében. A könyv minden bizonnyal vonzó lesz a történészek és más, az afrikai kereszténység, az afrikai családok, a szexualitás és a jog, különösen a gyarmati jog társadalomtörténete iránt érdeklődő tudósok számára.
