Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Creep: A Life, A Theory, An Apology
"Jonathan Alexander figyelemre méltó tanulmányában, amely a memoár, az elmélet és még a manifesztum műfajai között kúszik, új nézőpontot ad a hátborzongatóságról. A homofóbia áldozataként szerzett tapasztalataira támaszkodva azt sugallja, hogy valakit hátborzongatónak bélyegezni talán a leghátborzongatóbb lépés - miközben a hátborzongás egy saját, sebezhető, kritikus és reményteli formáját gyakorolja." (Adam Kotsko, a Creepiness szerzője, Zero Books, 2015)
"Memoárírásra vállalkozni már önmagában is egyfajta hátborzongató késztetés, de a Creep, Jonathan Alexander belső feltárása úgy oldja meg ezt a késztetést, hogy szembeszáll vele - elméletileg és szellemesen, a retorikusok meggyőző ügyességével. Szembeszállni vele? Nos, nem egészen. Azzal csábítja el az olvasót, hogy önmagát csábítja el ebben a meta gyakorlatban az emlékirat-írásban. Még sosem volt olyan "metakrimi", amit végül ne szerettem volna valamilyen módon. Ezt a Creepet mindenképpen kedveltem, és azt az embert és írót, aki, magát annak vallva, megalkotta ezt a könyvet. (Kevin Sessums, az I Left It on the Mountain szerzője, Picador, 2015)
Kísértetek vesznek körül minket, látszólag mindenhol. Az emberek mind az utcán, mind az interneten egymás nyomába erednek, a digitális technológiák pedig sok internetes zaklatást irányítanak. Olyan könnyű az emberek után kémkedni, hogy a "csúszómászók elfogása" még a hírműsorok egyik formájává is vált, például a "Ragadozót elkapni" című műsorokban. De az, hogy mi határozza meg a csúszómászó fogalmát, annyira tág, hogy időnként szinte bárki lehet csúszómászó. Sokan elgondolkodunk azon, hogy vajon mi magunk is voltunk-e már hátborzongatóak, vagy esetleg olyan viselkedést tanúsítunk, amelyről ha mások tudnának, könnyen kiérdemelnénk a "hátborzongató" címet. Még Donald Trumpot is többször nevezték "görénynek" a 2016-os zajos kampány során a különböző hírmédiumok.
Valóban, sokunk számára a görény kísértete nemcsak fenyegető, hanem izgalmas is - izgalmas talán a fenyegetés lehetőségében. Igen, a frászt hozza ránk. De a csúszómászók is lenyűgöznek bennünket, talán részben azért, mert mindannyian érezzük magunkban a csúszómászó viselkedés lehetőségét.
Ebben a provokatív és magával ragadó új könyvben Jonathan Alexander személyes elbeszéléseket és kulturális elemzéseket fon össze, hogy feltárja, mit jelent kúszónőnek lenni. A kritikai memoárnak nevezett művében saját tapasztalataira támaszkodik, amikor melegként nőtt fel a mély délen, miközben az irodalomból, a népszerű filmekből és a médiából vett példákat is megkérdőjelezi, hogy némi szimpátiával közelítse meg a görény figuráját. A kortárs kultúrát, különösen a szinte mindenütt jelenlévő megfigyelés állandóan kúszó jelenlétét széles körben átjárva Alexander saját hátborzongásáról vall, miközben azt is elmagyarázza nekünk, hogy a hátborzongás viszont mit mutathat meg nekünk a kultúránkról. Felelevenít néhány híres "hátborzongatót" is a múltból, például J. R. Ackerley-t, hogy feltárja, mitől lesz hátborzongató egy hátborzongató, és hogy még a legjobbak is időnként hajlamosak vagyunk hátborzongatónak lenni. Végső soron, érvel Alexander, a hátborzongatóság tanulmányozása kritikus betekintést nyújthat nekünk életünk alapvető perverzitásába. A Creep: A Life, A Theory, an Apology időszerű meditáció furcsa és hátborzongató korunkban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)