Crimen Obicere: Forensic Rhetoric and Augustine's Anti-Donatist Correspondence
Mindannyian tudjuk, hogy Augustinus retorikatanár volt, mielőtt nagy hatású egyházi vezető lett. Tudjuk, hogy püspökként sem hagyta abba a retorika használatát.
Azt viszont nem mindig tudjuk, hogy mit értünk Augustinus retorikája alatt. A stílust, a furcsa nevekbe kódolt beszédfigurákat, mint a hendiadys vagy a homoioteleuton? Azt is tudjuk, hogy Augustinus egyházi pályafutása során végig leveleket írt, némelyikük igen polemikus volt. A tudósok hajlamosak az ókori levelezést egy ünnepelt baráti rituálé részének tekinteni.
De vajon tényleg ebben a kulturális kontextusban használta-e Augustinus a donatista vita hevében írt leveleket? Augustinus művei évtizedek óta főként az egyháztörténészek és a teológusok érdeklődésére tartanak számot, és joggal. Érdemes azonban megjegyezni, hogy azok, akik keletkezésük idején olvasták vagy hallgatták őket, retorikai és jogi iskolák öregdiákjai voltak, ahol Cicero beszédeit kellett olvasniuk, és retorikai kézikönyvekből kellett tanulniuk (egyeseket ő maga írt, másokat az ő hatására).
E tanulmány célja annak bizonyítása, hogy Augustinus polemikus levelezése hemzseg a bírósági érvelésben általánosan használt retorikai trükkök példáitól. Amellett érvelek, hogy Augustinus Donát-ellenes leveleinek gerincét, vagyis érvelési mintáit és meggyőzési stratégiáit nagyrészt a törvényszéki retorika technikái alkotják.
Célom itt az, hogy betekintést nyújtsak abba, hogyan használta Augustinus a klasszikus elméletből örökölt retorikai eszközöket a polemikus stratégiák felépítésében és kidolgozásában a Donát-ellenes leveleiben. E tanulmánynak olyan különböző témákban kell bővítenie ismereteinket, mint a retorikatörténet, az antik episztológia, a polemikus irodalom és Augustinus polemikus művészete.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)