Értékelés:
A könyv alaposan és érdekfeszítően vizsgálja a filantrópiát, egyesítve a tudományos ismereteket a gyakorlati alkalmazásokkal. Bár a könyv jól kutatott és elgondolkodtató, sok olvasó számára sűrű és néha ismétlődő, ami ronthatja a hozzáférhetőségét és általános hatását.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és informatív
⬤ megnyerő és közérthető írói stílus
⬤ egyedülálló nézőpontot nyújt a filantrópiáról
⬤ kritikus gondolkodásra ösztönöz az igazságosságról, a méltányosságról és a demokráciáról
⬤ releváns és időszerű téma
⬤ tanulságos a filantrópiai szektorban dolgozók vagy azt tanulmányozók számára.
⬤ Sűrű és túlságosan tudományos, a laikusok számára potenciálisan hozzáférhetetlen
⬤ nem kínál konkrét megoldásokat
⬤ ismétlődőnek tűnhet
⬤ egyes olvasók szerint hiányoznak az egyértelmű következtetések vagy a befejezett érvek
⬤ a terjedelem a bemutatott tartalomhoz képest túlzottnak tekinthető.
(11 olvasói vélemény alapján)
Just Giving: Why Philanthropy Is Failing Democracy and How It Can Do Better
A filantrópia aggasztó etikája és politikája
A filantrópia természeténél fogva fenyegetést jelent a mai demokráciára? Bár dicsérjük azokat a gazdag embereket, akik a társadalom javára adják a pénzüket, a Just Giving megmutatja, hogy ez a nagylelkűség nemcsak hogy nem az a kikezdhetetlen jó, aminek gondoljuk, hanem alááshatja a demokratikus értékeket és visszavetheti az igazságosságra irányuló törekvéseket. A nagyszabású jótékonykodás gyakran hatalomgyakorlás, a magánvagyon közbefolyássá alakítása. A hatalomnak ez a formája pedig nagyrészt elszámoltathatatlan, gyakran örökös és bőséges adókedvezményekkel jár. A tehetősek - és alapítványaik - hatalmas előnyöket élveznek, miközben elszámoltathatóság nélkül befolyásolják a politikát. És a kis filantrópia, vagyis a hétköznapi jótékonykodás is problémás lehet. Kiderült, hogy a jótékonykodás meglepően keveset tesz a rászorulókért, és néha tovább rontja az egyenlőtlenséget.
Ezeket az eredményeket a filantrópiát meghatározó és strukturáló politikák alakítják. Az alapítványok és nonprofit szervezetek létrehozásától kezdve a pénz- és ingatlanadományok nagyvonalú adómentességéig mindenre vonatkozó törvények befolyásolják, hogy az emberek mikor, mennyit és kinek adakoznak. Rob Reich kérdezi: Milyen hozzáállást és milyen politikát kellene követnie a demokráciáknak azokkal az egyénekkel szemben, akik közcélokra adakoznak? A filantrópia jelenleg sok szempontból kudarcot vall a demokráciában, de Reich szerint ez a demokrácia megváltozhat. Különbséget téve az egyéni filantrópia és a magánalapítványok között, a tömeges adakozás célja a hatalom decentralizálása kellene, hogy legyen a közjavak - például a művészetek, az oktatás és a tudomány - előállításában. Az alapítványok számára a célnak annak kellene lennie, amit Reich "felfedezésnek" nevez, vagyis a demokratikus kísérletezést elősegítő, hosszú távra szóló innovációknak. A filantrópia, ha megfelelően strukturált, döntő szerepet játszhat az erős liberális demokrácia támogatásában.
A Just Giving a filantrópia etikai és politikai dimenzióit vizsgálja, és mérlegeli, hogyan lehetne az adományozással jobban támogatni a demokratikus értékeket és előmozdítani az igazságosságot.
