Csapdák és páncélok: The Irish Rebellion 1919-1921

Olvasói vélemények

A könyv részletesen elemzi az ír függetlenségi háború során az IRA által alkalmazott rajtaütéses taktikákat, kiemelve azok hatékonyságát és a brit válaszlépéseket. Párhuzamot von a modern konfliktusokkal, és éleslátó kommentárokkal szolgál, különösen a kilmichael-i rajtaütésről. A szerző katonai múltjának köszönhetően szakmai szemléletet képvisel, bár az írásmódja a könyv során változó.

A könyv semleges nézőpontot, szakmai meglátásokat és az IRA taktikáinak alapos elemzését mutatja be. A szerzőnek a kilmichael-i rajtaütésről szóló fejtegetései különösen éleslátóak. Érdekes párhuzamokat kínál a kortárs konfliktusokkal, és értékes információkkal járul hozzá a meglévő szakirodalomhoz.

Az írásmód kezdetben száraz és akadémikus lehet, ami az elején esetleg kevésbé teszi lebilincselővé a könyvet. A brit hadsereg válaszlépéseire való elsődleges összpontosítás figyelmen kívül hagyja a rendőrség szerepét, amely a rajtaütések fő áldozata.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Ambushes and Armour: The Irish Rebellion 1919-1921

Könyv tartalma:

A közelmúltbeli afganisztáni és iraki háborúk a közvélemény figyelmét a rajtaütésekre irányították, de ez nem új probléma. Az ír forradalom (1916-1923) az „elsők” háborúja volt: Az első alkalom, amikor egy katonai erőnek a felkelők fenyegetésére válaszul „fel kellett páncéloznia” a gépjárműveit; az első alkalom, amikor meg kellett küzdeniük a személygépkocsikra és teherautókra akasztott acéllemezek negatív hatásaival; a gépjárművek elleni improvizált robbanószerkezetek (IED) alkalmazása - mind a nyomásgyújtás, mind a parancsnoki (elektromos) robbantás formájában; az első alkalom, amikor egy hadseregnek doktrínát kellett kidolgoznia a gépjárművek taktikai vagy harci célú használatára.

Így az IRA kihasználta azt az axiómát, hogy a katonai erők akkor a legsebezhetőbbek, amikor mozgásban vannak. Ebben a könyvben a szerző, W.

H. Kautt megvizsgálja a rajtaütés és az ellencsapás-védelem fejlesztését.