Csendes elszántság és az Isten, aki cserbenhagyott: (Egy 9/11-es történet)

Olvasói vélemények

Susan Van Volkenburgh „Silent Resolve and the God Who Let Me Down” című könyve a 9/11-es támadások során elszenvedett veszteségek személyes tapasztalatairól, különösen édesapja elvesztésének hatásáról szól. A könyvet dicsérik érzelmi mélységéért, őszinteségéért és azért, mert képes visszhangra találni a gyászt átélt olvasók körében. A szerző a tragédia közepette a hittel és a megértés keresésével folytatott küzdelmeiről elmélkedik, és egy olyan szívből jövő és bensőséges elbeszélést nyújt, amely arra hívja az olvasókat, hogy szembesüljenek saját veszteségérzéseikkel.

⬤ Felemelő és inspiráló elbeszélés, amely érzelmileg is visszhangra talál.
⬤ A gyász és a személyes hitbeli küzdelmek őszinte feltárása.
⬤ Gyönyörűen megírt próza, amely mély érzéseket ragad meg.
⬤ Vigaszt és megértést nyújt azoknak, akik veszteséget éltek át.
⬤ Személyes és átélhető történetmeséléssel vonzza az olvasókat.
⬤ Elmélkedésre ösztönöz a hitről és a tragédiával való megküzdésről.

⬤ Néhány olvasó számára érzelmi kihívást jelenthet a téma miatt.
⬤ Ne várjunk egyértelmű megoldásokat, mivel a szerző felvállalja a gyász és a hit összetettségét.
⬤ Az érzelmek intenzitása nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Silent Resolve and the God Who Let Me Down: (A 9/11 Story)

Könyv tartalma:

Susan Van Volkenburgh élete jó volt. Gyakran mondták neki, hogy Isten aranycsillagot helyezett az életére. Aztán bekövetkezett a tragédia. 2001. szeptember 11-én 9 óra 37 perckor az American Airlines 77-es járata a Pentagonba zuhant, 184 ártatlan ember életét oltva ki. Köztük volt Susan édesapja, Stanley R. Hall. Abban a pillanatban minden megváltozott Susan számára. Minden, amit ismert, minden, amiben valaha is hitt, összeomlott. Az élete kezdett felborulni.

Hogyan tudott volna szembenézni Istennel mindannak fényében, ami történt? Hogyan bízhatott volna újra benne? Istennek nem az övéit kellett volna megvédenie? Már semminek sem volt értelme.

Ez a tízéves utazás a sivatagon keresztül, egy olyan földön, ahol Isten hallgatott, a megpróbáltatások és a lelki ébredés időszaka volt. Ki tudott-e tartani a hit egy ilyen nagy veszteséggel, egy ilyen nagy árulással szemben?

A szeptember 11-i eseményeken túlmutató lelki odüsszeia a gyász és a veszteség mocsarán keresztül halad, hogy megkérdőjelezze Isten indítékait és ígéreteit. Miközben Susan felteszi a nehéz kérdéseket, vajon a saját apja néma elszántsága beszélhet-e hozzá a fátylon túlról? Van-e helye a hitnek, ha Isten cserbenhagyott?