Értékelés:
A könyv a társadalmi mozgalmak és a radikális eszmék történelmi gyökereit és fejlődését vizsgálja, hangsúlyozva a tartós erőfeszítések és a csendesebb, szervezettebb viták fontosságát a gyors közösségi médiaakciókkal szemben. Azt állítja, hogy a valódi társadalmi változáshoz mély elkötelezettségre van szükség, nem pedig azonnali kielégülésre. Míg sok olvasó éleslátónak és időszerűnek találta a könyvet, mások szerint összefüggéstelen volt, és hiányoztak belőle a radikális meglátások.
Előnyök:A könyv jól kutatott, lebilincselően megírt, és értékes történelmi kontextust kínál a társadalmi változások megértéséhez. Átgondoltan vizsgálja a kommunikáció szerepét a mozgalmakban, elmélyült gondolkodásra ösztönöz, és dicséretet kap a lendületes történetmesélés és a közösségi média kritikus szemlélete miatt.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy találta, hogy a különálló fejezetekből álló szerkezet szétesett és kiszámítható, hiányzik belőle az összefüggő narratíva. Mások úgy érezték, hogy nem nyújt radikális meglátásokat vagy megoldásokat az aktuális kérdésekre. Néhány kritika erős negatív érzéseket fogalmazott meg a könyv tartalmával és relevanciájával kapcsolatban.
(19 olvasói vélemény alapján)
Quiet Before - On the unexpected origins of radical ideas
Egy provokatív, éleslátó pillantás a társadalmi mozgalmak felépítésére - az 1600-as évektől napjainkig - és arra, hogy a jelenlegi technológia hogyan ássa alá őket.
A forradalmakról általában azt gondoljuk, hogy hangosak: az utcán kiabált frusztrációk és követelések. De az őket tápláló eszmék hagyományosan sokkal csendesebb helyeken születtek, azokban a kis, félreeső zugokban, ahol az élcsapatok egymás között suttogva, alternatív valóságokat elképzelve és az odáig vezető utat átgondolva beszélgethetnek. Ez a rendkívüli könyv évszázadokon és kontinenseken átívelő kutatás ezeknek a helyeknek a felkutatása, és figyelmeztetés arra, hogy - a közösségi média által uralt világban - ezek a helyek hamarosan kihalhatnak.
Gal Beckerman, a The New York Times Book Review szerkesztője visszavisz minket a tizenhetedik századba, a tudományos forradalmat elindító levelezéshez, majd előre az időben, hogy megvizsgálja a társadalmi változások motorjait: a petíciókat, amelyek az 1830-as évek Nagy-Britanniájában biztosították a szavazati jogot, a zine-eket, amelyek először adtak hangot a nők dühének az 1990-es évek elején, sőt a járvány ellen küzdő járványügyi szakemberek által használt titkosított alkalmazásokat is, amelyek egy alkalmatlan kormányzat árnyékában küzdöttek a járvány ellen. Beckerman minden egyes esetben megmutatja, hogy a legmeghatározóbb társadalmi mozgalmak - a dekolonizációtól a feminizmusig - csendes, zárt hálózatokban alakultak ki, amelyek lehetővé tették egy kis csoport számára, hogy ötleteiket a szélesebb körben való terjesztés előtt kiforrják. A Facebook és a Twitter azonban felváltja ezeket a produktív, privát tereket, az aktivisták kárára világszerte. Miért omlott össze az arab tavasz? Miért nem tudott az Occupy Wall Street vonzerőt nyerni? A Black Lives Matter teljes mértékben kihasználta a benne rejlő lehetőségeket? Beckerman feltárja, mi hiányzik ebből az új közösségi média ökoszisztémából - a türelemtől kezdve a fókuszálásig minden -, és receptet kínál a radikális eszmék újbóli gyarapításához.
A lírai és mélyreható The Quiet Before a múltba tekint, hogy segítsen elképzelni egy másfajta jövőt.
